Kiemelt témák

Jó munkához jó játszótársak kellenek

Sokkoló volt KOCSIS GYULA bemutatkozó szereplése: Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabjában tulajdonképpen egy díszletelemet alakított. Mindvégig úgy tűnt, hogy valami tervezői akaratosság rakatta a felső polcra az ülőszobrot, de az előadás végén következett a döbbenet: a szobor leugrott, és meghajolt a közönség előtt.

Mint hajdan az ekhósok

MELEG ATTILÁT és csapatát leginkább a színészet hőskorának legnépszerűbb formájához, a vándortársulatokhoz lehetne hasonlítani: mindig úton vannak, ahová hívják-visszahívják őket, mennek, viszik az előadásaikat. Nem csoda, hogy az MM Pódium Színház szűkebb és tágabb környezetünkben egyre ismertebb, műsoraik egyre népszerűbbek. Pedig talán az egyik legstatikusabbnak tűnő közegben, a bábszínházban kezdte a pályát.

Főszerepben a kreativitás

PITZ MELINDA a Dunántúlról jött a Körös-partra: ötödik évadját tölti a Szigligeti Színházban. Nagyon hamar megszokta a várost, a társulatot és a közönséget, ahogy őt is azonnal befogadta Nagyvárad. Most már ide tartozik: megtalálta élete párját, a színháznak pedig az egyik legtöbbet játszó tagja.

Legfrissebb cikkeink

Derült égből műemlék

Szerencsésen túlélte a közel húsz éve tomboló nyári jégviharokat a nagyváradi Eminescu Főgimnázium sportpálya felé eső tornaterme: a hajdani tulajdonos premontrei rendiek által felhúzott építmény derekasan állta a sarat, illetve a ráboruló egy-két hatalmas nyárfa döndülését. Nemhiába, hisz amikor épült, nem volt még divat az összecsapott, folytonosan félbehagyott munka.

Nagyváradi sajtóhírek az 1875. esztendőből

Megyeszékhelyünk egyik legrégibb napilapja a Nagyvárad. E lap megjelenésének első évtizedéből válogattuk ki az alábbi összeállítást; remélhetőleg érdekességeket rejt a mai olvasó számára is.

Népszerűsítve mentik a Csíkos-tó értékeit

Érmellék lápvidékének gazdag növény- és állatvilága már a múlté. Az itt-ott mutatóban még fellelhető mocsárfoszlányokat egyre inkább óvják, védik. A Székelyhíd határában lévő Csíkos-tó felügyeleti jogát tíz évre a nagyváradi Ecotop Alapítvány nyerte el.

A gyufa feltalálójára emlékeztek Albison

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű küzdője, Irinyi József albisi szobra magas fák árnyékából emlékezteti az arra járókat, hogy családjára nemcsak az érmelléki szülőfalu lehet büszke, de a magyar nemzet is méltán tartja meg jó emlékezetében.

A Rhédeyek Váradon (1.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A Rhédeyek a XIII. század derekán tűntek fel Heves megyében mint előkelő földbirtokosok. Legvalószínűbbnek az Aba nemzetségből való eredeztetésük tűnik. Zsigmond korában Nógrádban is jelentős földterületeket birtokoltak. Mohács után viszont szinte minden birtokuk a török hódoltság alá került. A birtokvesztés következtében a Rhédeyek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a katonai pálya maradt.

A 200-as Arany busz Nagyszalontán

Az Arany-emlékév tiszteletére rendezett ezúttal újabb mozgókiállítást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. A 200-as jelzésű Arany-buszra Magyarországon és a környező országok magyarlakta vidékein számos helyen lehet majd felszállni. Legközelebb augusztus 7–10. között Nagyszalontán, a református templom előtti parkolóban fog megállni.

Lóháton, szekéren át a határon

A magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Sport- és Kulturális Egyesület az érsemjéni önkormányzattal együttműködve történelmi emlékezést szervezett május 13-án a bihari település főterén.

Ákom Lajos „hazatért”

Régi adósságát törlesztette Margitta, amikor emléktáblát avatott és emléknapot szervezett neves szülöttének, Ákom Lajos orgonaművész-zeneszerzőnek. Életpályáját, munkásságát kevesen ismerték szülővárosában, mondhatni, már-már feledésbe merült. Ezt a hiányosságot ismerte fel a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület és elhatározta, hogy kőbe véseti a nevét. A református egyház segítőtársként csatlakozott, és helyet adott az emléktáblának a műemlék templom falán.

Oldalak