A háziorvosok presztízsét vissza kell állítani

Alig fél év alatt másodszor lett az egészségügyi tárca irányítója dr. Ritli László. A megbecsült nagyváradi gyermekgyógyász szakorvos, volt kórházigazgató a hét végén itthon tájékoztatta a sajtót minisztériuma idei terveiről Biró Rozália alpolgármester társaságában.

Az elmúlt két évben a nagyváradi és a megyei egészségügyi fejlesztésekre fordított minisztériumi költségek számadataival indokolta Biró Rozália alpolgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, hogy miért döntött a Szövetségi Állandó Tanács a kormánykoalícióban való maradás mellett, s hogy az Ungureanu-kabinetben a helyükön maradjanak a tapasztalt RMDSZ-es miniszterek. Biharba az egészségügyi intézmények korszerűsítésére, felújítására, bővítésére 80,6 milliárd lej érkezett az állami költségvetésből, ez több, mint amit az elmúlt húsz évben összesen kaptak. „Ezért éri meg, hogy ott legyünk a döntéshozatalnál” – szögezte le az elöljáró.
Az idén a váradi önkormányzat alárendeltségébe tartozó kórházakban – a Gavril Curteanu Városi Kórházban és a megyei klinikán – folytatják a korábban megkezdett beruházásokat, az onkológiai központ létrehozását (az épület több mint fele kész, a berendezések beszerzése 75 százalékban megtörtént), a műtők, az urológia osztály korszerűsítését, és új projektként az invazív kardiológiai központ kialakítását. Mindezeket a minisztérium is támogatja.
Ritli László az idei fontos teendők közül a háziorvosi ellátás megerősítését emelte ki. Ehhez kapcsolódik a vidéki állandó ügyeleti hálózat kiterjesztésének folytatása és az úgynevezett vizitdíj bevezetése. Utóbbiról érdeklődésünkre kifejtette, hogy a külföldön is létező gyakorlat célja a drágább egészségügyi szolgáltatásoktól az alapellátás, vagyis a háziorvosok felé irányítani a betegeket. A Cseke Attila minisztersége alatt kidolgozott jogszabály fix összegű hozzájárulást tett volna kötelezővé, de évente 600 lejnél nem többet, az ellátás szintjétől függően emelkedő díjjal. A parlamentből kikerült jogszabály azonban a páciensek jövedelmétől függően megállapított hozzájárulásról szólt, amit a rendkívül bonyolult számítási és nyilvántartási eljárások miatt a miniszter szerint nem lehetett gyakorlatba ültetni. Visszatérnek tehát a fix összegű hozzájáruláshoz, ezért módosítani fogják a jogszabályt. A vizitdíj bevezetésére azért van szükség, mert a kötelezően fizetett egészségbiztosítási hozzájárulásokból nem telik ki az egészségügyi szolgáltatások fedezete – indokolta kérdésünkre a miniszter. Hangsúlyozta: a hozzájárulások az illető szolgáltatóknál (tehát a háziorvosnál, a laboroknál, a szakorvosoknál stb.) maradnak, és továbbra is lesznek a díjfizetés alól mentesülő kategóriák. Elmondta még, hogy a háziorvosokba vetett bizalom visszaállítása érdekében meg kell szüntetni azt az aberrációt, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár csak napi 20 beteg kezelését téríti meg. „Az nem lehet, hogy a saját betegét elutasítsa egy orvos, hogy a páciens hetekre várólistára kerüljön, mint egy professzori konzultációnál! Nem lehet a háziorvosokat kollektíven csalóknak, tolvajoknak nyilvánítani!” – háborgott Ritli doktor.
Készül az alapellátásról, illetve a generikus gyógyszerek alkalmazásáról szóló jogszabály, a betegbiztosítási kártyát ez év közepéig bevezetik, az egészségügyben meglévő, ám zárolt 45 ezer betöltetlen posztok egy részére meghirdetik a versenyvizsgákat, az országos programok között külön foglalkoznak az időskori járványmegelőzéssel, továbbá több éves méhnyakrák-szűrési programot indítanak. A tárcavezető megemlékezett február 11-éről, ami 1992 óta II. János Pál pápa kezdeményezésére a betegek világnapja, illetve 13-áról, a gyermekrák-ellenes világnapról is.

Máté Zsófia