Érmellék legkiválóbb szülötte (1.) Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező

Ha érdemeik szerint rangsorolnánk azokat a személyiségeket, akik Biharország fiaiként jeleskedtek a magyar irodalmi életben, Pázmány Péter és Arany János mellett Kazinczy kerülne a lajstrom élére.

A XIX. század eleji kulturális haladásnak a legnagyobb vezéregyénisége volt, aki egész életét a nyelvújítás harcainak, az autonóm szépirodalom megteremtésének áldozta.
A Bihar megyei Érsemjénben született 1759. október 27-én, régi nemesi családból származott Kazinczy József Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként. Anyai nagyapja, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett nyolcéves koráig. A későbbi szenvedélyes levelező első ismert levelét ötéves korában 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. Magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult.
Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele. Kezdetben katonának szánta; a fiú ellenállása, majd más irányú tehetségének bontakozása eltérítette e szándékától, hogy aztán annál makacsabbul kérje tőle számon az íróvá nevelődést. Ezen azonban a vallásos író hivatását értette, ezért fordíttatott le tizennégy éves fiával egy, a vallásról szóló értekezést. Egyébként korszerű nevelést biztosított neki: idegen nyelvekre taníttatta, képzőművészeti és zenei oktatásban részesítette, s hogy a világban forogjon, magával vitte megyegyűlésekre.

A sárospataki diák
Kazinczy 1769-től tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet, 1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.
Mély hatást tett rá a főiskola puritán szelleme; szellemi fejlődését a kollégium gazdag könyvtára mozdította elő. Apja egyre jobb szemmel nézte fia írói hajlamait, és mielőbb szerette volna egy nyomtatott könyvét látni. Amikor Kazinczy József 1774-ben váratlanul elhunyt, az özvegy sürgette az atyai óhajtás teljesítését, így jött létre, kissé rögtönözve, Kazinczy első műve alig 16 éves korában: Magyarország geographikai, azaz földi állapotjának lerajzolása, mely anyja költségén meg is jelent Kassán 1775-ben, s példányait a záróvizsga után szégyenkezve osztogatta társai között.
Anyjának és barátainak ösztönzésére nemsokára lefordította Bessenyei Györgynek Die Amerikaner című, németül írt elbeszélését. Bessenyei válasza, akinek a fordítást megküldte, serkentőleg hatott rá.
Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei egészen elragadták. Sárospatakra visszatérve a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, a másik Báróczi Sándor testőrírónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz.

A közélet sűrűjében
1780 körül fogott első nagy irodalmi vállalkozásaiba: nekilátott Gessner-fordításának, levelezésbe kezdett több külhoni íróval. Az elevenebb szellemi, politikai életbe is hamar belekóstolt. 1782-ben Pesten folytatta törvénygyakorlatát, s hatása alá került azoknak az egyházpolitikai küzdelmeknek, melyekben a felülről, a császártól elindított haladás bizonyos eredményei születtek meg. A tolerancián, a sajtótörvényen, a protestáns hivatalviselési jogon fellelkesülő fiatalembert a felülről jövő „világosodás” illúziójában erősítette szabadkőműves meggyőződése is. Már Miskolcon, 1784 elején tagja lett a titkos társaságnak.
Ily eszmékkel lépett először megyei szolgálatba: zempléni, majd abaúji aljegyző lett. A német nyelv hivatalossá tételét célzó 1784. évi rendelet veszélyességét nem látta át, mélyebben érintette a nemesi megye önkormányzatának császári eltörlése. Ezért is kérte át magát az iskolaügy területére; gróf Török Lajos kassai kerületi főigazgató mellett vállalt állami hivatalt. 1786-tól 1790-ig Kazinczy a megújuló magyar iskolázás apostola. Hetvenkilenc iskolát vett át, működése harmadik évében számukat már százhuszonnégyre emelte.
(Folytatjuk.)

Szilágyi Aladár összeállítása