Szeptemberben nyithat a váradi repülőtér

Július elsején szállt fel a nagyváradi repülőtér régi kifutópályájáról az utolsó kisgép, francia üzletembereket szállított. Szeptember elejéig lezárták a repteret a légi forgalom elől a futópálya meghosszabbítása és a légikikötő korszerűsítése miatt.

A felújításhoz szükséges repülőtérzárlat kezdetekor Cornel Popa Bihar megyei tanácselnök, Gheorghe Pasc, a reptér parancsnoka, Marian Ghitea projektmenedzser, Harald Braun műszaki igazgató, Dan Nistor építésvezető és Emanuel Reitmaier, a kivitelező képviselője a helyszínen számolt be a munkálatokról, és az újságíróknak meg is mutatták, hol kezdik el a kifutópálya és a Bravo gurulópálya betonozását. A gurulópályán sétálva jutottunk el a kifutópálya végére. Ezt július 6-án kezdték bontani, és a tervek szerint 59 nap alatt elkészülnek a helyreállítással. Mint elhangzott, annak ellenére sincsenek késésben a munkával, hogy az Európai Bizottság egy 2014-es szabályzatának betartása érdekében menet közben módosítaniuk kellett a terveken. A nagyváradi repülőtér előreláthatólag szeptember 2-ig lesz zárva. Eddig az időpontig a szükséges engedélyeztetést is szeretnék megoldani az illetékesek.
Első szakaszban egyébként a kifutópálya meghosszabbításából készítenek el 150 métert, illetve a Bravo gurulópályán betonoznak le egy 350 méter hosszú szakaszt. Az ehhez szükséges gépeket Ausztriából hozzák. Megtudtuk, hogy óránként kétszáz köbméternyi betont öntenek majd le ezek használatával. A kifutó 2,1 kilométer hosszú lesz, és 45 méter széles, így nagyobb gépeket is fogadhat majd a váradi légikikötő.
A kivitelezési szerződést tavaly július végén írták alá a kivitelező Porr Construct vállalattal, Bukarestben pedig tavaly februárban írták alá a támogatási szerződést. Eszerint nemcsak a kifutót hosszabbítják majd meg, hanem a gurulópályákat is, továbbá kiépítik a megfelelő világítást, és új elektromos telepet helyeznek üzembe a vissza nem térítendő európai uniós támogatásból. A gurulópályák közül a Bravo felújítása folyik, az Alfát ezután építik majd meg, egyebek mellett hat repülőgép egyidejű „parkolására” alkalmas felülettel. A projekt összértéke 127,9 millió lej, ebből több mint 80 millió vissza nem térítendő támogatás.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy mind Cornel Popa, mind Gheorghe Pasc folytat tárgyalásokat avégett, hogy a gyakorlatban is nemzetközivé tegyék a papíron már annak nyilvánított nagyváradi repülőteret, azaz a belföldiek mellett közvetlen külföldi járatokat is indítsanak.
A gurulópályán egyébként ottjártunkkor is dolgoztak, éppen a vízelvezetőket rakták a helyükre a felmaratott beton alá. Azt is megtudhattuk, hogy június 30-ig hogyan haladtak a munkálatokkal. Az adatok szerint a 72,6 millió lejből eddig 9,8 milliót költöttek el, ez a költségek 13,6 százalékát jelenti, és a tényleges munkálatok 27 százalékával készültek el belőle.
A különféle területigazításokra, bontásokra, tervekre stb. 43,7 millió lej (a költségek 60,2 százaléka) áll rendelkezésükre, ebből 6,8 milliót (15,36 százalék) költöttek el az első hat hónapban. Ide tartoznak a kifutópályán és a gurulópályán végzett bontások, a földmunkák, a különféle alapozások elkészítése (szükség szerint zúzott betonból, kőből, cementből, speciális anyagokból a kívánalmaknak megfelelően), a talajjavítás, az alagcsövezés stb. Az építőtelep megszervezése 7,2 millió lejbe kerül (az összköltség 9,9 százaléka), ebből 467 ezer lejt (6,4 százalék) költöttek el, például a munkaterület elkerítésére és kialakítására, a felújításhoz szükséges anyagok raktározására, a zúzógépek felszerelésére, a szükséges mérlegekre és laboratóriumi felszerelésekre, az irodakonténerek felállítására. Az új elektromos telepre ötmillió lejt, a költségek hét százalékát szánták, ebből 947 ezer lejt (18,5 százalék) költöttek el az elektromos berendezésekre, az építkezés befejezésére, illetve a terasz tetejének elkészítésére.
A jelzőfények kivitelezésére és a hozzájuk szükséges elektromos felszerelésekre 11,1 millió lej (15,3 százalék) jut, ebből 150 ezer lejt (1,3 százalék) költöttek el. Már leszerelték a régi jelzőfények egy részét (azért csak annyit, mert júniusig a repülőtér még fogadott gépeket), illetve megtették az előkészületeket az új jelzőfények felszereléséhez. A hidrotechnológiai és csatornázási munkára 5,4 millió lej (7,4 százalék) jutott, ebből az év első hat hónapjában 1,4 milliót (27,5 százalék) költöttek az esővíz-elvezetők kiépítésére és a föld alatti vezetékek lefektetésére.