Ez a falu város – Magyarkéc

Magyarkéc egykoron a Csáky család birtokát képezte, írásos dokumentumokban először 1397-ben jelenik meg Kech néven. Később Keech, Eghazaskeecz, majd 1913-ban Magyarkécz néven írtak róla. Fél évszázada közigazgatásilag Margitta része.

Az idők során volt Rákóczi- és Károlyi-birtok is Magyarkéc. Jól megvolt faluként, de önállóságát 1966-ban elvesztette, amikor közigazgatásilag Margitta városhoz csatolták. Így lett a faluból az érintettek megkérdezése nélkül város. Lakosainak száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1246 fő, közülük 593 magyar. Románok ennél valamivel kevesebben lakják. Igen tekintélyes számú roma lakosa van, egyes becslések szerint ma már övék a faluban a legnépesebb etnikum. A romák nagy része a telepen lakik, de a módosabbak kezdenek beköltözni a faluba, főleg a telephez közeli utcába.
Margitta megyei jogú város igyekszik gondoskodni a reá bízott „kistestvérről” és fejleszteni azt, mondta Pocsaly Zoltán polgármester. Az utóbbi időben szinte minden évben sikerült valamiben előrejutni. A legnagyobb beruházás a 6 km hosszú bekötőút korszerűsítése volt, ezt a tekintélyes költség miatt három szakaszban tudták megoldani. Először a falu bejáratánál kezdték el a munkát 1,4 km hosszan, majd tavaly elkészült egy 2,8 km-es szakasz, idén pedig a maradék 1,8 km. Előbbi kettőnél RMDSZ-es lobbi eredményeként a megyei tanácstól kapott összeggel egészíthették ki a helyi hozzájárulást. A harmadik szakaszt viszont teljes egészében a helyi költségvetésből fedezték, szintén erős RMDSZ-lobbinak köszönhetően. Mindegyik szakaszban a falu belterületén is aszfaltoztak bizonyos hosszúságú utcarészeket. Mára már Magyarkéc „fő artériáit” aszfaltköpeny borítja.
A roma lakosság vízellátása érdekében két kutat fúrtak a telepen. Közben elkezdték a hatástanulmány elkészítését az egész falu ivóvíz- és csatornahálózatának kiépítéséhez. Érdekes, hogy a helyiek egy része nem szeretné, ha elkészülne a csatornázás, mert akkor a szennyvízelvezetésért is fizetniük kell. A többség viszont a csatornázás mellett van, ezért ahogy lehetőség adódik rá, megépítik.
Sajnálatos, hogy idén a kéci református parókia tetőszerkezete leégett (lapunkban beszámoltunk róla), de a segítségeknek köszönhetően rekordidő alatt újraépítették. A margittai helyi tanács 24 000 lejjel szállt be, tudtuk meg a polgármestertől.
A falu legimpozánsabb épülete a református templom, kívül-belül szépen felújították, akárcsak a parókiát. Parkosították a templomkertet, kézilabdapályát építettek, szociális konyhát működtetnek, és önkéntesek részvételével beindítottak egy délutáni iskolát is.
A Magyarkéci Református Egyházközség fellendülése 1999 augusztusában kezdődött, akkor kezdte el ott lelkészi szolgálatát Mike Pál. Fiatalos, dinamikus erővel látott munkához, és egykettőre aktív csapatot épített maga köré. A presbitérium mindenben mellette állt, és külföldi támogatókat is sikerült találnia. Segítséget kaptak Kanadából, Észak-Írországból és Hollandiából. Utóbbi két országból mind a mai napig aktív és rendszeres segítőjük van. Ottjártamkor az észak-ír Exodus Alapítvány tagjai éppen éves szolgálatukat végezték a magyarkéci közösségben. Foglalkoztak a gyerekekkel, idős embereket látogattak meg, és minden adódó kétkezi munkát elvállaltak.
Az egyházközségben természetesen nagy gondot fordítottak a lelki építkezésre is. Az új lelkész istentiszteleteire egyre többen jártak, és a jövőre nézve biztató jel volt, hogy nagyon sok fiatal kezdett templomba járni. Az ifjúsági közösségnek több mint 30 tagja van. Élő kövek néven ifjúsági zenekart alakítottak. Van egy gyülekezeti vegyes kar is. A református egyház dicsekedhet a legnagyobb – 300 fős – taglétszámmal a faluban. Vannak még ortodoxok, görög katolikusok, és egy elég népes baptista közösség is él Kécen. Előbbi két felekezetnek temploma is van, utóbbinak imaháza, és tagságának zömét a romák képezik.
Magyar és román nyelven folyik a tanítás a faluban VIII. osztályig. Magyar gyerek sokkal több van, ezért nekik két váltásban kell iskolába járniuk. Jelenleg nyolc évfolyam van, előkészítősöktől VII. osztályig. Ősztől már kilenc évfolyam lesz, így még szűkösebb lesz a hely. A magyar gyerekek az új iskola földszintjén kaptak helyet, ők igazgatásilag a város magyar iskolájához, a Horváth János Elméleti Líceumhoz tartoznak. Az emeleten tanulnak a román gyerekek, akik sokkal kevesebben vannak, így a tantermek nincsenek kihasználva. Ők az Octavian Goga Főgimnáziumhoz tartoznak, mint ahogy az új iskola épülete is. Igazgatójuk ígérete szerint jövőre átadják a kihasználatlan tantermeket a Horváth János Líceumnak, tudtuk meg Nagy Gabriellától, a magyar iskola igazgatónőjétől.
Jelenleg elemiben (0–IV. oszt.) 83, a gimnáziumi osztályokban (V–VII. oszt.) 57 magyar gyerek tanul Kécen. A magyar óvoda a régi iskolában kapott helyet, oda 50 magyar gyermek jár, s van egy román csoport is. Ez az épület igazgatásilag a magyar iskolához tartozik. Idén tervezik a fűtési rendszer korszerűsítését. A tanítók, tanárok valamennyien képesítettek. Ilyen szempontból a magyarkéci gyerekek nincsenek hátrányban a városiakhoz képest. A református egyház szociális munkájának és egy holland alapítványnak köszönhetően működik a délutáni iskola – három osztályteremmel –, itt a gyerekek tanítás után megoldják a házi feladatokat, és ételt is kapnak.
Újabban egyre több magyarkéci fiatal érvényesül a tanulás terén, sokan szereztek felsőfokú – orvosi, mérnöki – diplomát. Sajnos munkalehetőség nem sok van a faluban, ezért legtöbben ingáznak Margittára, vagy rosszabb esetben elköltöznek innen. Néhány mezőgazdasági vállalkozás ad munkát az otthon maradottaknak, de ez kevés a potenciális munkaerőhöz képest.
A kéci magyarság összetartásának másik pillére az RMDSZ helyi szervezete, mely rögtön a rendszerváltás után megalakult, de néhány év elteltével valahogy „elhamvadt”. Hiánya megérződött, ezért újraalapították Székely Árpád, majd Ördög Sándor vállalkozó elnökletével. Jelenleg Borsi Ernő tölti be az elnöki tisztséget. Igen aktívan működnek, vezetőségi tagjaik nagyobbik része a presbitériumnak is tagja. Mondhatni, hogy a kéci magyarok képviseletét a helyi református egyház és az RMDSZ közösen vállalta fel.
Legnagyobb eredményüknek a bekötőutat és az utcák leaszfaltozását tartják. Ma már csak egy utca vár aszfaltburkolatra. Ilyen szempontból jelenleg nem áll rosszabbul a falu, mint Margitta város, ahol számos utca van még aszfaltköpeny nélkül. Ősszel a kormánytól iskolabuszt kapnak, ez megkönnyíti majd az ingázó diákok életét.
„Amúgy szép és jó falu Magyarkéc, egyedül a közbiztonsággal vannak gondok. Sajnos felelőtlen lakosok néha rongálják a közvagyont” – mondta Borsi Ernő helyi RMDSZ-elnök. Ő a margittai helyi tanácsban a település falugazdai tisztségét is betölti. Szeretnének nagyobb rendőri felügyeletet, ezt számtalanszor kérték már tanácsülésen és a rendőrségen is, de nem valósult meg. Elég sok a betörés, lopás, a központban például a deszkakerítéseket szálanként elhordták, a tartóoszlopokat kidöntötték. Mivel a tettesek többségének nincs állandó munkahelye, megbüntetni sem nagyon lehet őket.
Magyarkéc lakosai remélik, hogy az aszfaltozás, a vízbevezetés és csatornázás mellett a közbiztonságot is megerősítik a faluban.