Évfordulós műépítész

Nagyváradon született 1874. március 6-án BÁLINT ZOLTÁN műépítész, aki Jámbor Lajossal együtt a Lechner-féle magyaros szecessziót képviselte. Alkotásaik megtalálhatók Magyarország-szerte, két munkájuk Nagyváradon is látható.

Bálint Zoltán felsőfokú tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen végezte, 1892-ben diplomázott, majd 1895-ig hosszabb európai tanulmányutat tett Párizsban, Londonban, Berlinben. Hazatérve Korb Flóris Nándor és Giergl Kálmán irodájában dolgozott, majd 1897-ben társult Jámbor Lajossal, és vele közösen dolgozott 1934-ig.
Pályája kezdetén részt vett a Millenniumi Kiállítás épületeinek művezetésében, önállóan tervezte a pusztaszeri emléktárgyak pavilonját. Később Jámbor Lajossal együtt tervezték a párizsi világkiállítás magyar történeti pavilonját. Ezt 1900-ban a budapesti Vajdahunyad-vár mintájára a magyar történelmi építészet részleteiből ötvözték festői együttessé. Az egyes iparágakat reprezentáló pavilonokat azonban már a párizsi art nouveau stílus jegyében készítették.

Gondos, visszafogott stílus
A XX. század elején Jámbor Lajossal közösen sikeresen vett részt több építészeti tervpályázaton: középületeket, iskolákat, magán- és bérpalotákat terveztek. Stílusukat ízlésesen visszafogott, részleteiben is gondosan megoldott, a társművészeteket is előszeretettel alkalmazó, esetenként magyaros, nemzeti jellegre törekedő szecesszió jellemzi.
Sokat pályáztak, és sok első díjas középületük valósult meg. Budapesten több épületet emeltek, például Zala György műtermes villáját (1898–1899); a Lederer-palotát (1903–1904); saját bérházukat; kislakásos bérházakat (1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi Iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Gyakran terveztek középületeket vidéki városokban, például Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913); Esztergomban a Takarékpénztárnak bérházat. Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (ma Dacia) szálló. Terveik szerint készült Bornemissza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913). 1902-ben Zala Györggyel közösen első díjat, az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902). Iparművészeti tevékenységük is számottevő.
Bálint Zoltán 1895-ben elnyerte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüstérmét. Művészeti kritikái a Budapesti Hírlapban (1901–1913), építészeti írásai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében jelentek meg (1914–1917).
1900-ban Bálint Zoltán felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves-páholyba, és társa, Jámbor Lajos egy évre rá követte. Szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát.
1914-től 1919-ig Bálint Zoltán a Budapesti Állami Lakásépítő Bizottság elnöke, 1918-ban az országos Középítési Tanács tagja volt. Fiatalon elkerült Nagyváradról, a fővárosban élt, ott született Péter fia is, aki az orvosi hivatást választotta. Unokája Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Közös nagyváradi alkotások
Amint már említettük, Nagyváradon Jámbor Lajossal közösen tervezték a László király szabadkőműves-páholy székházát (1901) a Rulikowski (Armatei Române) út 4. szám alatt, illetve a Füchsl-palotát (felső kép, bal szélen; 1903), a Kossuth (Independenţei) utca 11–13. szám alatt. Mivel e két épületről tavaly novemberben már írtunk Jámbor Lajos halálának 60. évfordulójára emlékezve, most a Füchsl-palotában egykoron működő Bihar kávéházat mutatjuk be.
A sarki Füchsl-palota átadása után a legnagyobb szenzációt az 1903. szeptember 13-án megnyitott Bihar kávéház jelentette. A Kossuth utca felé néző létesítmény (nagyterme a későbbi Dioda üzlet helyén volt) a különszobákkal együtt a földszinten helyezkedett el. A sarkon levő Buffet sörcsarnok és az emeleten egy játékterem tartozott még hozzá.
Nem sokkal a megnyitó után a helyi sajtóban így reklámozták az üzletet: „Bihar kávéház és Buffet sörcsarnok Nagyvárad elsőrangú szórakozóhelye, családok találkozóhelye, fényes kényelemmel berendezve. Kitűnő, pontos és figyelmes kiszolgálás. Hideg ételek és italok, frissen csapolt jóminőségű sör, tisztán kezelt borok. Naponta zeneestély. Legközelebbi napokban megnyílik a szuterénben a tekepálya, angol ping-pong játékkal. A közönség pártfogását kéri teljes tisztelettel Gyárfás Pál, a Bihar kávéház tulajdonosa.”
A kávéház tulajdonosa igyekezett a vendégek igényeit kielégíteni, válogatott cigányzenekarokat hívott meg, így Rácz Lacit, Budapest híres prímását is. Ő állítólag az öreg Rácz Pali cigányprímásnak a 36. fia volt. Gyárfás újdonságként ingyenes mozgóképes vetítéseket is tartott abban a reményben, hogy egyre több lesz a vendég.
Gyárfás Pál 1904 áprilisában váratlanul eladta a kávéházat Bródi Mór fiatal fakereskedőnek. Hirtelen távozását talán az magyarázza, hogy Budapesten kibérelte a belvárosban levő Nemzeti kávéházat. A sörcsarnok útja ekkor elvált a kávéházétól, és más kezébe került. A továbbiakban már mindkét helyiséget hanyatlás jellemezte.