Nem híve a megosztásnak

Tavaly februárban választották Nagyvárad alpolgármesterévé az RMDSZ-es HUSZÁR ISTVÁNT. Most bejelentette, indul az idei helyhatósági voksoláson a polgármesteri tisztségért. Terveiről kérdeztük, s az elmúlt időszak értékelésére kértük.

– Mandátumvéghez közeledve hogyan értékeli: hatalmon vagy ellenzékben volt-e az RMDSZ a nagyváradi helyi tanácsban?

– Számomra a hatalom szónak, annak, hogy valaki hatalmon van, hatalma van, negatív kicsengése van. A szóról a Római Birodalom terjeszkedése jut eszembe, hogy az akkori történelmi időszakokban milyen csatákat, háborúkat vívtak azért, hogy hatalmon lehessenek. Úgy gondolom, hogy amíg ellenzékben voltunk, abban a szűk három évben, az RMDSZ-frakciónak azonkívül, hogy elmondhattuk hangosan, mit kellene tenni, gyakorlatilag más eredménye nem volt. Elmondtuk akkor is, hogy mik a nagyváradi magyarok problémái, mik azok a területek, amelyeken valamit változtatni kellene, de a felvetéseinket leseperték az asztalról. Amióta alpolgármesteri kabinetünk és ennek az infrastruktúrája rendelkezésére áll a nagyváradi magyarságnak, az embereknek, hiszen nem csak magyarok keresik fel az irodámat, úgy gondolom, nagyon sok mindennapi problémában tudtunk segítséget nyújtani. Az RMDSZ-frakció dolgozik, de nyilván, ha nem hattagú lenne, hanem nyolctagú, sokkal hatékonyabb lenne a munkája.

– A váradi magyar közösség tekintetében miben ért el eredményt?

– Ezek egyike, hogy a magyar iskolai osztályokat sikerült megtartani nagyváradi és Bihar megyei szinten. Tavaly sokkal több magyar kulturális rendezvény volt, mint az előző években, valamint sportrendezvényeket is sikerült Nagyváradra hozni. Megsokszorozódott azoknak az ügyeknek száma, amelyekkel felkeresték a kabinetet. Ifjabb Ritli László frakcióvezető kifejtette a közvitákon, hogy mit kellene tenni és mit nem, és elmondhatjuk, hogy bár nem a minimális érték, 0,2 százalék lett a vegyes rendeltetésű ingatlanok helyi adója, mégis az eredetileg tervezett 1 százalékról az utolsó percben ezt még sikerült levinni 0,6 százalékra, ez 40 százalékos csökkenés. Sajnos márciusban még mindig nem egyértelmű a 400 négyzetméteres, kert helyett beépíthető teleknek minősülő ingatlanrészek sorsa, és emiatt sok, nagy kerttel rendelkező lakosnak magasabb adót kell fizetnie. Úgy gondolom, ezt nem szabad hagyni, hanem a városházi mezőgazdasági irodában be kell nyújtani a szükséges dokumentumokat, amelyekkel bizonyítható, hogy ezeket a telkeket kertként, tehát mezőgazdasági célra használják, hogy az emberek ne fizessenek más besorolás szerint, vagy meg kell fellebbezni azt az adóbesorolást, amit a rendszer automatikusan kivet.

– Együtt tudtak-e működni a többséget alkotó frakcióval, illetve a polgármesterrel? Miben nem?

– Amikor ellenzékből próbáltuk az akaratunkat érvényesíteni, nem sikerült. Később, gondolom, már reflexszerűen, elutasítóan álltak hozzánk, majd mérlegelve az általunk felhozott indokokat, engedtek az érveknek, hiszen az épelméjű ember, ha akarja, megérti, hogy valamit miért kell másként tenni. Sokkal hatékonyabban lehetne dolgozni, ha sokkal nagyobb testület lenne mögöttünk. Úgy vélem, egy nyolcfős frakció sokkal jobb lenne, mint a jelenlegi hattagú.

– A frakció hatékonyságát a létszáma növelheti, ehhez viszont nagyarányú magyar részvétel kell a voksoláson. Mivel lehet mozgósítani a választópolgárokat – főleg ha másik magyar polgármesterjelölt vagy tanácsosi lista is lesz?

– Elmondtam tavaly március 15-én, hogy minden nagyváradi magyar alpolgármestere szeretnék lenni. Az elmúlt bő évben – hiszen februárban volt egy éve, hogy ezt az irodát elfoglaltam –, úgy érzem, erről bizonyságot is tettem. Nem volt olyan rendezvénye a másik magyar politikai pártnak, amelyet esetleg megakadályoztam volna. Erre bizonyíték az idei március 15., hiszen a március 11-én átadott Szacsvay-szobor júniusig, ameddig teljesen befejeződnek ott a munkálatok, az RMDSZ kezelésében van. Ennek ellenére nem akadályoztam meg, hogy március 15-én 15 órától ott legyen a megemlékező ünnepségük. Azon dolgoztam, hogy minél több magyar civil szervezet helyet kapjon a várban, és ezek között ott van a Szent László Egyesület is. Mondhattuk volna azt a bizottságban, hogy ezt nem tartjuk jónak. De miért? Hiszen nem vagyok a megosztás híve. Hiszem azt, hogy csak együtt tudunk erősek lenni, ahogy az idei március 15-i beszédemben is elmondtam: akik azon ténykednek, hogy megosszanak bennünket, azoknak biztosan az a céljuk, hogy utána beolvasszanak, félresöpörjenek, gyengítsenek bennünket, mert bizonyította már a magyar nemzet, hogy együtt tud erős lenni.

– Milyen célokat tűz ki maga elé a következő önkormányzati ciklusra?

– A következő négy évben nyilván első perctől kezdve fel kell vállalni azokat az ügyeket, problémákat, amelyeket a nagyváradi magyarság, a nagyváradiak igényelnek egy új városvezetéstől. Egyrészt vannak egyedi, körzeti gondok, például a velencei magyar lakosság kifejezte igényét egy emlékműre, sőt egy látványtervet is bemutattak. Köztudott, hogy a II. világháborúban leginkább Nagyvárad két részét érintette a szőnyegbombázás, Rétet és Várad-Velencét, az állomás környékét, ahol több százan meghaltak akkor. A majdani emlékműre már megvannak a névsorok is. Ez egy specifikus igény. Vannak infrastrukturális problémák, amelyek a teljes városra jellemzők. Továbbra is szeretnék nyitott maradni a szakoktatásra, az ifjúság és a sport iránt, és szeretnék olyan színvonalas kulturális rendezvényeket hozni Nagyváradra, amelyek egykor jellemezték ezt a várost. Ha a beruházásokat nem sikerül életre kelteni, ezek csak szürke kövek maradnak, üres terek, amelyeket nekünk, az új városvezetésnek be kell majd töltenünk.