A titulus nem, de a munka marad

A margittai Dr. Pop Mircea Városi Kórház főigazgatója, BRADÁCS ALÍZ tizenegy éven keresztül töltötte be Margitta körzet RMDSZ-szervezetének elnöki tisztségét. Nemrég önként mondott le a magyarság ilyetén való szolgálatáról. Döntésének okáról, az évek során elért eredményekről és kudarcokról kérdeztük az érintettet.

– A körülményeket nem ismerők közül sokan felkapták a fejüket a hír hallatán, hogy lemondott a Szövetségben betöltött tisztségéről. Kérem, rántsuk le a leplet eme nagy „titokról”, miért is lépett vissza!

– Az előző kormány egészségügyi minisztere kihirdette a 2016/79. számú sürgősségi kormányrendeletet, amely összeférhetetlennek minősíti a kórházak főigazgatói állásának betöltését vezető tisztség viselésével bármilyen politikai szervezetben. Miután egyeztettem a szövetség megyei vezetőivel, meghoztam az ominózus döntést. Hogy egészen pontos legyek, a december 22-i választmányi ülésen írásban adtam be a lemondásomat.

– Azt szokták mondani, hogy a törvényeket betartani kell, nem pedig kommentálni. De ezúttal tegyünk mégis kivételt, hisz az ön politikai szerepvállalása idején, amikor épp Cseke Attila volt az egészségügyi miniszter, akkor újult meg a margittai kórház.

– Azt mindenképpen tudni kell, hogy a vezetői besorolás nem kiváltsággal járó bársonyszéket jelent, hanem kemény munkát, odaszánt lelkületet igényel, ha eredményeket akarunk felmutatni, függetlenül attól, hogy van-e politikai kötődése az illetőnek vagy nincs. Rám fokozottan nehezedtek a terhek, hisz amellett, hogy magyar igazgatóként kellett bizonyítanom, én vagyok az első női vezető is az intézményben. Volt, aki örült a kinevezésemnek, de akadtak szkeptikusok is, akik nem hitték el, hogy bármilyen változást sikerül véghezvinnünk.

– Térjünk vissza eredeti témánkhoz: mikor kapcsolódott be hathatósan a helyi RMDSZ tevékenységébe?

– Már a kezdetektől ott nyüzsögtem. Minden reám bízott feladatot igyekeztem becsülettel elvégezni. A legelején tagdíjakat gyűjtöttem be a saját kis utcámban, majd később a választmányba is bekerültem. A lényeg nem a feladat nagysága, hanem az, hogy tisztességgel, odaadással végezzük el.

– Akkor beszéljünk az utóbbi bő évtizedben kifejtett munkájáról. Nem csupán a tárgyi megvalósításokra gondolok, hanem arra az odafigyelésre is, amellyel a fiataloktól kezdve az idősebbekig mindenkit megszólítottak.

– A 2005-ben megtartott tisztújításkor lettem városi RMDSZ-elnök. Pocsaly Zoltán ekkor már egy éve polgármestere volt Margittának. Mondhatni, hogy ebben a felállásban már mertünk nagy terveket szőni. Az első ilyen lépésünk a polgármesteri hivatalban a kétnyelvű táblák, kiírások megjelenése volt. Ezt nem szabad bagatellizálni, hisz a városházán minden ember megfordul. Itt kezdődik az élet, és itt is fejeződik be: a születési, illetve a halotti bizonyítvány kibocsátásával. Emellett az is elfogadottá vált, hogy immár mernek az alkalmazottak magyarul beszélni, két nyelven köszöntik az ügyfeleket. Rövid, közép- és hosszú távú stratégiát dolgoztunk ki, figyelembe véve a város demográfiai mutatóit, gazdasági potenciálját, illetve az országos állapotokat. A magyar ügy elsődleges szempont volt mindig, de a város többi lakosának az érdekeit is figyelembe vettük. A magyar oktatás helyzete gyors orvoslásra szorult, saját bőrünkön tapasztaltuk a diszkriminációt: a magyar diákok oktatása mindig délután folyt, iskolai rendezvényeken román nyelven hangzottak el a beszédek, évzárókon magyar diákok soha nem vihették az iskolakulcsot annak ellenére, hogy kitűnő eredményeket értek el. Egyik rendezvényünkön Szabó Ödön jelenlegi parlamenti képviselő is jelen volt, s a végén kijelentette, márpedig Margittán magyar iskola lesz. Az ott lévők kétkedve fogadták optimizmusát. Az egyeztetések viszont elkezdődtek az ügyben, a rengeteg akadály ellenére megépült a magyar iskola, jelenleg 1200 diák tanul ott. Ez nagyban erősíti a térségben élő magyarság helyzetét. Büszkék lehetünk arra is, hogy városunkban több az Állami Lakásügynökség közreműködésével elkészült lakás, mint például Kolozsváron. Ez fontos szerepet játszik a fiatal házasok helyben tartásában. Ott is előbb-utóbb építeni kell egy oktatási komplexumot óvodával, iskolával. Margitta valaha fürdőváros volt, messze földről érkeztek ide vendégek; az új strand megépítése erősítette a város vonzerejét. A fiatalok rendezvényhelyszíne is a strand, ott tartják meg évente a Szabadság Feszt elnevezésű programkavalkádot több mint ezer résztvevővel. Emellett számtalan kulturális rendezvénynek voltunk a támogatói, nem beszélve a városnapi programokról. A földtörvény körüli számos bonyodalom sokáig megkeserítette a mindennapokat, s mindenki maga előtt görgette az ügyet. Pocsaly Zoltán és csapata látva, hogy ez alapvető fontosságú ügy a lakosság számára, nekilátott a zavaros helyzet tisztázásának. A cél az volt, hogy mindenki a telekkönyvben szereplő helyen kapja vissza jussát.

– Mindannyian tapasztaltuk már, hogy felülünk egy biciklire, és hiába tekerjük a pedált, mégsem haladunk előre. Vagy „szalasztott” a drótszamár, vagy a lánc esett le. Valószínű, hogy az ön ténykedése során is előfordult már, hogy hiába pedálozott lelkesen, mégsem úgy mentek a dolgok, ahogyan eltervezte.

– Igen, ilyen is volt, illetve van. Minden nagyobb nemzeti ünnepünket a református templomkertben lévő emlékhelyen tartjuk. Eddig az ott álló szobrokat nem sikerült köztérre kihelyeznünk, ezt nagyon fájlalom én is. A művelődési ház előtt szeretnénk egy szoborparkot kialakítani, és oda kivinni ezeket a kincseket is. Másik megoldásra váró feladat egy városi múzeum létrehozása. Már kis falvakon is arra törekednek, hogy a régi tárgyi emlékeket megőrizzék az utókornak. A turizmus beindulása is indokolttá teszi ezt, de emellett az identitástudat megőrzését, a gyökerekhez való ragaszkodást is szolgálná.

– Ön most önként hátrébb lépett egyet az RMDSZ helyi vezetésében. Gondolom, ez nem a közéletből való teljes visszavonulást jelenti.

– Azon a választmányi ülésen, amelyiken lemondtam, a tiszteletbeli elnöki címre érdemesítettek. Vagyis a munkát tovább fogom folytatni, ott segítek, ahol épp szükség lesz rám.

– Végezetül árulja el, hogy kire testálódott az elnöki cím!

– Margitta körzet RMDSZ-alelnöke eddig Almási István volt, ő a városi tanácsnak is tagja. A szabályzat értelmében a tisztújításig őt kértük fel az elnöki teendők elvégzésére.