Szalonnaszemle hóban, napsütésben

Harmadik alkalommal tartottak szalonnamustrát a homokvilág városában, Érmihályfalván. A Gödör rendezvényház mögötti területen, a volt városi strand helyén már kora délelőtt sercegett a szalonna, pirult a hagyma.

Érmihályfalva polgármesterének, Nyakó Józsefnek az ötlete alapján született meg az immár harmadjára megszervezett szalonnamustra. Egyfajta télbúcsúztató, tavaszváró esemény is ez egyben, hiszen február végén már egyre türelmetlenebbül vágyunk a szabadba, hiányzik a fény, a cirógató napsütés.

Az idei közös szalonnasütést február utolsó hétvégéjére időzítették, és mintha a természet irányítója is felfigyelt volna az emberi óhajra, hisz reggel még hópihékkel labdázott a szél, aztán egy füttyentésnyi idő múlva már előbújtak a napsugarak.

Hamar felcsaptak a lángok a fahasábok között, de ahogyan azt minden valamirevaló szalonnasütő ember tudja, meg kell várni, míg alábbhagy a láng, az izzó parázsnál pirul legjobban a szalonna. Aztán ahogyan a szalonnazsírból a parázsra cseppen, ismét fellobban a láng egy kis időre. Közben a koccintásnyi pálinka után már arról is folyhat az eszmecsere, hogy a vékonyabb, húsos vagy a vastagabb, zsíros mangalicaszalonnát érdemesebb-e nyársra húzni.

Lila hagyma került a szelet kenyerekre, arra csepegtették a kiolvadó zsírt, majd ott sebtében elkezdődött a falatozás. A szalonnasütés a közösségépítést, az együvé tartozás érzésének erősítését szolgálta ez alkalommal is. A szalonnaszemlére előre elkészített hidegtálakkal készültek, ezeket a rendezvényházban mutatták be. A felvonultatott étekkombinációk összeállításának feltétele volt, hogy a szalonna legyen a fő komponens. Volt, aki jókora hasáb szalonna mellé kettőbe vágott ropogós paprikákat, zöldhagymát, retket használt dekorációként, míg mások kolbászfalatkákat is belecsempésztek művükbe. Emellett volt, akinek az egyszerűségben is sikerült megteremtenie az összhangot: kockás kendővel bélelt vesszőkosárban fogpiszkálóra tűzdelt falatnyi kenyér és szalonna, úgynevezett katonák sorakoztak.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy maguk a résztvevők válasszák ki a szemre leginkább tetszetős összeállítást, de végül salamoni döntést hoztak: nem rangsoroltak, minden kiállítót egyformán oklevéllel jutalmaztak. Miután a kaszásokat is jóllakató szalonnamenüt finom borokkal leöblítették, felszolgálták az alkalomhoz illő szalonnatortát. Ez természetesen csak küllemében hasonlított a paprikás „disznóságra”, valójában édesség volt.

A jelenlevők azzal zárták a kora délutánig tartó piknikezést, hogy jövőre ismét ott lesznek, csak éppen még a mangalicával kell megbeszélniük.