Elhivatott tanítónő a margittai aligazgató

A tavaly őszi versenyvizsgák nyomán a margittai Horváth János Elméleti Líceumban az eddigi megbízott igazgató, Nagy Gabriella maradt az intézmény vezetője. Az aligazgatók változtak. Az egyik posztra kinevezett DEÁK ANDREA tanítónő válaszolt kérdéseinkre.

A margittai magyar iskola aligazgatói tisztségére jelentkezett pedagógusok vizsgája nem sikerült ősszel, ezért meghosszabbították a tisztségben lévők mandátumát. Később megszületett a rendelet, mely szerint idén januártól megbízással elfoglalhatják a tisztséget olyan pedagógusok, akiknek megvan az ehhez szükséges képesítésük, de eddig nem voltak sem versenyvizsgán, sem vezetői beosztásban. A Horváth János Elméleti Líceumban a tanárok értekezletén négy személyt javasoltak, s a jelöltek közül a tanfelügyelőség Livia Moisa tanárnőt és Deák Andrea tanítónőt bízta meg az aligazgatói teendők ellátásával. Utóbbi esélyeinek javítása érdekében például egy másik tanítónő lemondott a jelöltségről. A tanítók és óvónők mindenképpen azt akarták, hogy az alsó tagozatnak is legyen képviselője a tanintézet vezetőségében. Ezen óhajuk végül teljesült.

Deák Andrea elmondta, hogy örült a felkérésnek, megtisztelőnek érezte, és legjobb tudása szerint fogja végezni új feladatát. A tanítók esetében ez nagyobb pluszmunkát jelent, hiszen az ő óraszámukat nem csökkentik az új beosztás miatt, mint a tanárokét. Ugyanúgy kell vinniük az osztályukat, mintha mi sem történt volna, de el kell látniuk az aligazgatói feladatokat is.

Az oktatás a városban több épületben folyik, és Magyarkéc is hozzájuk tartozik, ezért az ellenőrzés időigényes és néha utazással jár. Mindezt azonban elhivatottan vállalta Deák Andrea. Sőt örül annak, hogy egykori napközijét, óvodáját aligazgatóként keresheti fel, és segítheti működésüket. Hetente jár ellenőrizni Margittára és Magyarkécre, vagy ha szükséges, akár gyakrabban is. „Áldott volt az a bölcső, amibe beleszülettem, mert szüleim munkára és kitartásra neveltek” – mondja a tanítónő.

A feladatokat minden hét elején igazgatói ülésen megbeszélik és elosztják egymás között. Mivel Deák Andrea körzeti módszertani vezető, a fiatal kollégákat mentorként is segíti. Szívesen ad ebben a minőségében is tanácsot, útbaigazítást. Újabb funkciójával és civil szervezeti tevékenységével messze túlhaladja a nyolcórás munkaidőt, de szereti a munkáját, és családja teljes támogatását élvezi. Mondhatni, élete nagyobbik részét az iskolában tölti, amit második gyerekének tart. A Pro Folk egyesületben – melynek alapító elnöke – néptáncot és népdalokat oktat gyermekeknek, néptánctáborokat, kiállításokat, tanulmányi versenyeket, kulturális tevékenységeket szervez. Több korosztályt felölelő tánccsoportját, a Gyöngyvetőket harmadik gyermekének tekinti. Az egyesület társszervezője a magyar kultúra napi eseményeknek, de a városi majális egyik főszervezői feladatát is vállalta már.

Deák Andrea életpályája igen szerteágazó, de számára legfontosabb a tanulás és a tanítás. Margittai születésű, és mindmáig hű maradt szülővárosához. Csak addig hagyta el, amíg főiskolai, egyetemi tanulmányait folytatta. Nagyváradon párhuzamosan végezte a tanítóképzőt és a hittantanárit. Utóbbiból Gyulafehérváron államvizsgázott. Később egyetemi szintűre emelte főiskolai képzettségét is. Letette az összes fokozati vizsgát, majd a tanügyi menedzserit. Utóbbiban sokat segített a pályázatokkal kapcsolatban a civil szervezetben megszerzett hazai és nemzetközi tapasztalata. A tanítást helyettesítőként már 1990-ben, rögtön az érettségi után elkezdte, hiszen akkor nagy pedagógushiány volt. Közben délutánonként, hétvégeken és a vakációkban Nagyváradon tanult. 1994-ben diplomázott tanító/óvónőként, és versenyvizsgával került Margittára. A hitoktatói oklevelét 1995-ben kapta meg. A tanítói és a tanári pálya közül az előbbi mellett döntött. 1998-ban ment férjhez, egy év múlva megszületett Kincső lánya, kiteljesítve életét, boldogságát. 2004-ben fordulat állt be a magánéletében, de egy éven belül megtalálta azt a szerető, megértő társat, aki támogatja munkáját, elképzeléseit, megszépíti mindennapjaikat.

Ha arról kérdezzük, mikor és miként van módja lazítani, kikapcsolódni, azt feleli, hogy az iskolában töltött idő, legyen az tanítás vagy egyéb foglalkozás, számára nem megterhelő munka, hanem örömteli elfoglaltság. „Mindegyik diákot saját gyermekemnek tekintem, és örülök a sikereinek. A népdal és néptánc oktatása számomra egyben szórakozás, kikapcsolódás is. Örülök, hogy gyermekeink lelkében el tudom vetni a népi hagyományok magvait. Szerencsés vagyok, mert munka közben szórakozom és feltöltődöm. A pedagógusi pálya nagyon nehéz, hiszen mindennap valami csodát kell véghezvinnünk, amivel tanulóinkat el tudjuk varázsolni. Ha ez sikerül, ennél nagyobb öröm nem kell.”

Aligazgatóként elsősorban a rá háruló konkrét feladatokat igyekszik megoldani, és azt szeretné, hogy hidat képezzen az iskola vezetősége, a szülők és a tanulók között. Néhány álma, terve valóra váltására is nagyobb esélyt lát. „Nagyon fontosnak tartanám a nyári iskola létrehozását, egy-két hetes időszakra. Úgy tapasztaltam, hogy erre van igény. A felügyeletet és az anyagi forrást kell biztosítanunk, hiszen mindenképpen adnánk a diákoknak meleg ebédet is.”

Deák Andrea elhivatott pedagógus, a tanulók érdekét tartja elsődlegesnek. Bár az iskolában eleinte nem volt egyértelmű, hogy reá esik a választás, ma már minden kollégája elismeri, hogy jó döntés volt őt jelölni. Ha olyan nagyszerű aligazgató lesz, mint amilyen tanító, táncoktató és civil aktivista, akkor az iskola sokat nyer vele.