Elnökváltás a Margitta körzeti RMDSZ-nél

Tavaly decemberben az RMDSZ helyi, majd körzeti szervezetének elnöki tisztségét több mint egy évtizedig betöltő Bradács Alíz Ildikónak összeférhetetlenség miatt le kellett mondania. A márciusi tisztújításkor DEMIÁN ZSOLT kapott bizalmat két évre körzeti elnökként.

Az ideiglenes körzeti elnökséget a márciusban megtartott tisztújításig Almási István alelnök látta el, őt nevezte ki a feladatra a leköszönő Bradács Alíz Ildikó. A szervezetnél viták és komolyabb gondok nélkül ment a munka, de érezhető volt, hogy van a háttérben egy fiatal csoport, mely változást akar. Ez „tapinthatóvá” is vált a helyi szervezet tisztújító közgyűlésekor. Ezen az ülésen nevesítették azt a 75 küldöttet is, akik megválasztják majd a körzeti elnököt.

Első nekifutásra nem tudták megtartani az ülést, mivel a meghirdetett helyszínre, a városháza tanácstermébe nem fért be az összegyűlt tömeg, egy másik helyszínre pedig egy részük nem volt hajlandó átmenni. Ezért Borsi Lóránt megyei ügyvezető alelnök, küldöttgyűlési biztos elnapolta az ülést. Másodjára már egy nagyobb rendezvényteremben gyűlt össze a tagság. Bár előzetesen úgy tűnt, hogy Árkosi Antal helyi elnöknek nem lesz kihívója, de meglepetésre Almási Istvánt is jelölték. Ő el is fogadta a jelölést, de alulmaradt, mivel Árkosira kétszer annyian szavaztak, mint kihívójára.

A változást akarók végig kitartottak a gyűlésen, így a körzeti tisztújító küldöttgyűlésre megválasztott delegáltak névsora előrevetítette, hogy a körzeti elnökválasztáson személyi változás lesz. Pocsaly Zoltán polgármester a tanácsadóját, Demián Zsoltot jelölte a tisztségre, más jelölés nem is érkezett. A küldöttek így nyílt szavazáson kétéves időtartamra egyhangúlag megválasztották Demiánt. Az új Margitta körzeti elnök jó kapcsolatot ápol a helyi elnökkel, így nem alakítottak külön körzeti választmányt, hanem a helyit és a magyarkécit egyesítették.

Demián Zsolt 1985-ben született Margittán, ott érettségizett, majd Nagyváradon folytatta tanulmányait az Ady Endre Sajtókollégiumban, 2007-ben végzett. Rövid ideig a Reggeli Újság tudósítója volt, majd a Partium Rádió szerkesztő-műsorvezetője lett. Ezt a feladatot a tulajdonosváltás után is, mind a mai napig ellátja, és időnként tudósít az újságnak is. Közéleti tevékenységét 2008-ban Cseke Attila margittai szenátori irodájának vezetőjeként kezdte, majd 2012-ben Pocsaly Zoltán polgármester tanácsadójaként folytatta. Közben továbbtanult, elvégezve az aradi Vasile Goldiș Egyetem margittai kirendeltségén, a Gazdaságtudományok Karon a marketing szakot, tavaly diplomázott Aradon. Az érdekvédelmi szervezet új tisztségviselőjével megválasztása után beszélgettünk.

– Az önt támogató népesebb csoport változást akart. Ez általában akkor történik meg, ha kifogások merülnek fel az aktuális vezetővel, vezető testülettel szemben. Mit kifogásolt az elődje munkájában?

– Minden tisztségviselőnek van egy kifutási ideje. Valószínűleg több mint egy évtized alatt bele lehet fáradni a sok munkába. A leköszönt körzeti elnökség véleményem szerint a választmányt bólogató Jánosként kezelte. Szűkebb körben meghozták a döntéseket, majd összehívták a választmányt, és rábólinttattak. Az utólagos jóváhagyás szerintem nem helyénvaló. A döntéshozatal előtt kell összehívni az embereket, és közösen kell helyes álláspontra jutni. Csak ebben az esetben van értelme a választmánynak, csak így tudom elképzelni az együttműködést. Nem bólogatókra, hanem ötletgazdag, tettre kész emberekre van szükségünk, akiknek meghallgatjuk és alkalmazzuk a javaslatait. Magam is választmányi tag voltam, és sokszor csak ámultam azon, milyen könnyen bólogatnak az emberek, ha jól vezetik fel a már meghozott döntést. Gyakran kis horderejű problémákon rágódtunk, töltöttük az időt olyasmivel, amit a szervezeten belüli bizottságoknak kellett volna megoldaniuk, és már kész tervvel kellett volna beszámolniuk a választmánynak. Sajnos olyan fontos dolog, mint városunk költségvetése, már nem került szóba a választmányi gyűléseken.

– Ön a Margittai Ifjak Körének (MIK) is az elnöke. Belátom, hogy ez praktikus megoldás, hiszen nagyobb a kötődés az érdekvédelmi szervezet és a fiatalság között. Mondhatnám úgy, hogy a szálak egy kézben futnak össze. Nem lesz megterhelő a feladat?

– Ezen már én is elgondolkodtam. Nem akarom feladni a fiatalok irányítását, de egy ügyvezető elnököt fogok kinevezni, akiben megbízom, és aki leveszi a teher egy részét a vállamról. Idővel átadom a vezetést egy nálam fiatalabbnak. Igyekezni fogok minél több fiatalt behozni az RMDSZ munkájába, kikérni a véleményüket. Mellettük természetesen szükség van az idősebbek tapasztalatára, bölcsességére is. A civil szervezeteken belüli tevékenység nagyon jó tanulópályája a közéleti tevékenységnek, a megszerzett tudást később politikai vonalon is hasznosítani lehet. Ezért biztatom a fiatalokat a civil életbeli tevékenységre. Van néhány nagyszerűen működő civil szervezetünk, melyekre büszke vagyok, de véleményem szerint sokkal több kellene hogy legyen. Én is a civil szervezeti munkával kezdtem el közéleti tevékenységemet.

– A tisztújítás mondhatni két táborra osztotta a város magyarságát. Úgy gondolom, most első lépésként az a legfontosabb, hogy mielőbb újraegyesítsék a két tábort. Mi az, amit körzeti elnökként elfogad és folytatni fog elődeinek a tevékenységei közül, és min akar feltétlenül változtatni?

– Az RMDSZ helyi szervezetének vezetőségével nagyon jó a kapcsolatom, és úgy gondolom, tudunk majd gyümölcsözően együtt dolgozni. Ezért nem is alakítottunk külön körzeti választmányt. Már ez is egy lépés abba az irányba, hogy ne legyen két tábor. Számítunk azoknak a munkájára, akik évek óta „húzzák az RMDSZ szekerét”, de nagy szeretettel fogadjuk az új erőket is. Megtartjuk azokat a rendezvényeket, amelyeknek a szervezet hagyományt teremtett, és igyekszünk újakat hozzátenni. Fontosnak tartom a kulturális élet fejlesztését és a civil szervezetek segítését, ezért – az önkormányzati képviselőink támogatásával – mindenképpen változtatni akarunk a nehézkes, áttekinthetetlen pályázati rendszeren. Jelenleg a civil szervezetek többsége nem is próbálkozik pályázással. A megyei szabályzat nagyon jól működik, annak mintájára kell elkészíteni a margittait is. Úgy akarjuk támogatni a magyarokat, hogy azzal ne sértsük a többi nemzetiséget, ne keltsünk ellenszenvet. Várjuk köreinkbe a vegyes házasságban élőket is. Szeretnénk minél több vállalkozót bevonni, mert szükségünk van a támogatásukra, mi pedig pályázati információkkal segíthetnénk őket. A szervezetet mindenképpen demokratikusabbá akarjuk tenni, a döntéseket közös egyetértésben meghozni, megtárgyalni, nem csak közölni a választmánnyal vagy a tagsággal. Olyan RMDSZ-szervezetet szeretnénk kialakítani, melybe az emberek szeretettel jönnek, hogy közösen tehessünk valamit a városért.

– Margittán a magyarság körében az RMDSZ mindeddig úgymond „egyeduralkodó” volt. A polgári oldal nem tudott erőre kapni. Elképzelhetőnek tartja, hogy a polgári oldalt „kóstolgató” régi tagok számára újra olyan vonzó legyen a szervezet, hogy visszatérjenek?

– Nagyon jó híreim vannak ilyen szempontból is. Olyanok, akik egy éve még a polgári oldal szimpatizánsai voltak, sőt a vezetőségében is benne voltak, jelezték visszatérési szándékukat. Nyitottak vagyunk, és szeretettel várjuk őket.