A felzárkózás ígéretével

A nemzetközi roma nap alkalmából kilencedik alkalommal szerveztek előadást Székelyhídon április 10-én.

Az I. Roma Világkongresszus 1971. április 8-án ült össze, s résztvevői elhatározták, hogy a jövőben folyamatosan együttműködnek, és közösen lépnek fel a nemzetközi közéletben. Ekkor fogadták el a romák nemzeti jelképeit is: a zászlót, a himnuszt és az „Opre Roma!” (Fel, romák!) jelmondatot. Az esemény tiszteletére az ENSZ a roma kultúra világnapjává nyilvánította április 8-át, s e dátumot azóta is legfontosabb „nemzeti” ünnepükként tartják számon.

Székelyhídon április 10-én jókora tömeg gyűlt össze a munkásklub nagytermében, hogy együtt ünnepeljék a nemzetközi roma napot. E jeles esemény alkalmából többen is köszöntőbeszédet mondtak. Elsőként Béres Csaba polgármester hangsúlyozta a roma gyerekek taníttatásának jelentőségét. Véleménye szerint ez a legfontosabb alapkő a beilleszkedés útján. A székelyhídi önkormányzat a helyi tanintézettel karöltve, lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy ez a beilleszkedés sikeres legyen – mondta. Állítását megerősítette Ecsedi Ferenc, a Petőfi Sándor Elméleti Líceum igazgatója is, néhány mondatban ismertetve az elmúlt években iskolába járó roma gyerekek javuló eredményeit. Hamza Sándor helyi roma tanácsos megköszönte mindazt a munkát és segítségnyújtást, amit az önkormányzat és a pedagógusok kifejtenek értük.

„Vigyázz, mert a bűn az ajtód előtt leselkedik, és rád van vágyódása!” – idézte a bibliai szöveget Balla Frigyes baptista igehirdető. Arra figyelmeztetett, hogy a bűn olyan, mint egy gonosz fekete macska. Nem kell invitálni, elég, ha megnyitod neki egy kicsit az ajtót, és már be is lépett szíved ajtaján.

Később Varga Radu főszervező roma és magyar nyelven köszöntötte az egybegyűlteket, és röviden elmesélte a romák történetét. Elmondta azt is, hogy bár kilencedjére szervezte meg ezt az eseményt, olykor bizony még ő is nehézségekbe ütközik. Személyesen készítette fel a rendezvényen fellépő fiatalokat: kik énekkel, kik szavalattal léptek a hallgatóság elé. A romák kultúrájuk alappilléreinek tartják a táncot, a kártyát, a mesét és az éneket. A szervező hitbeli meggyőződése miatt a fellépők ez alkalommal a táncról és a kártyáról lemondtak.

A fiatalok hetek óta lelkesen készültek. Fellépésük alatt kicsit izgultak, néha megremegett a hangjuk, de boldogan adták elő verseiket, dalaikat és rövid jeleneteiket, mert tudták, hogy a közönség soraiban ott vannak a szüleik, tanáraik, ismerőseik és barátaik, akik most nagyon büszkék rájuk.

Óvónőikkel együtt léptek fel a Szitakötő napközi óvodásai, és mindenkit levettek a lábukról. A versek, dalok és rövid jelenetek mind a tanulás fontosságát, a szeretet erejét és a Jézus Krisztusba vetett hitet hangsúlyozták.