A zene útját járják

A hajdúvárosi Arany János Elméleti Líceum tehetséges diákjai közül hárman egyre nagyobb sikereket érnek el a zene területén. FENESI ALEXANDRA, FARCAŞ JOHANNA és KÁDÁR GERGŐ legutóbb a március 15-i szabadtéri ünnepségen aratott tetszést. A lányok csodálatos énekhangja és Gergő kiváló gitárkísérete magával ragadta a közönséget.

Bizsergető élmény az éneklés

Fenesi Alexandra Kinga Vivien 2000-ben született Nagyszalontán, a helyi magyar középiskola kémia–biológia szakos tanulója. „Már nagyon kicsi korom óta szeretek énekelni, de négy éve kezdtem el fellépni. Nagyon sokan dicsérték a közelebbi ismerőseim közül a hangomat, és biztattak, hogy járjak énektanárhoz. Végül járni kezdtem ének- és gitárórákra is. Felejthetetlen pillanatok azok, amikor ifjúsági dalokat énekelhetek másokkal együtt. Soha nem lehet elfelejteni azt a bizsergető élményt, amikor több fiatal együtt énekel. Johannával és Gergővel sokszor zenéltünk már együtt, körülbelül két és fél éve minden egyes ünnep alkalmával vagy az ifjúsági napokon felkérnek minket. Legtöbbször templomokban szolgálunk vagy iskolai rendezvényeken énekelünk.”

Nagyapa dalos pacsirtája

A különleges hangszínű, 15 éves Farcaș Annamária Johanna négy éve foglalkozik énekléssel és gitározással, a jövőben pedig szívesen lenne hivatásos zenész. „A zenének nagy ereje van, nagy hatással van az emberekre. Csodálatos. Rengeteg szép emlékem van a zenével kapcsolatosan, kettőt hoznék fel példának. Amikor a tenkei református ifjúsági találkozón Géczy Katalin és a Keresztút zenekar zenélt nekünk, olyan fantasztikus érzés volt velük együtt dicsőíteni az Urat, mintha valósággal megérintett volna. A másik kellemes élményem, amikor az énekemmel megkönnyeztettem a barátaimat, szeretteimet. Többen ajánlották már, hogy próbáljam meg a különböző tehetségkutatókat. De engem nem vonz ez a fajta megnyilvánulás, valami sokkal naturálisabb módon szeretnék kitűnni a tömegből.”

Nem csillapodik a zene iránti szeretete

Kádár Gergő az Arany János Elméleti Líceum XI. osztályos tanulója; minden szabadidejét arra fordítja, hogy fejlessze gitártudását. „Már majdnem nyolc éve gitározom. Több alkalommal, mikor együttesben játszottam, énekeltem is, bár ez igen elhanyagolható. Harmadikos koromban az unokatestvéremnél találkoztam először élőben gitárral. Annyira lenyűgözött, hogy rögtön tudtam, én is akarok egyet. Így kezdődött el a zene iránti szeretetem, sőt kultuszom, ami a mai napig nem csillapodott semmit. A zenével kapcsolatban számos emlékezetes élményem van, hiszen mindegyik klasszikus remekműből kaphatunk ilyet. Az egész egy történetet mesél el bizonyos, igen emlékezetes dallamokat felhasználva, az ember újra és újra átélheti, ha többször meghallgatja az illető darabot. Számomra a legutóbbi ilyen emlékezetes történet Csajkovszkij 1. zongoraversenye volt, mindenkinek ajánlom, hogy hallgassa meg. A mai fiatalokat érdekli ugyan a zene, de azt is észreveszem, hogy szerintem sajnos nagyon sokan leragadnak a rádióban és televízióban szóló, úgynevezett mainstream, vagyis mindenki által kedvelt daloknál. Kár, hogy nem akarják kiszélesíteni a zenei látókörüket és belekóstolni a közkedvelteken kívül eső műfajokba, amik szerintem magasan fölülmúlják mondanivaló, komplexitás és dallamosság szempontjából a mai fiatalság zenéjét.”