Népszerűsítve mentik a Csíkos-tó értékeit

Érmellék lápvidékének gazdag növény- és állatvilága már a múlté. Az itt-ott mutatóban még fellelhető mocsárfoszlányokat egyre inkább óvják, védik. A Székelyhíd határában lévő Csíkos-tó felügyeleti jogát tíz évre a nagyváradi Ecotop Alapítvány nyerte el.

Több mint negyedszázada, 1991-ben hozták létre a nagyváradi Ecotop Alapítványt, amelynek születésénél már ott bábáskodott Mircescu Eleonora, a társaság elnöke is. Eredetileg a környezetvédelem, a természet megóvása volt a kizárólagos céljuk, de mint mondotta, mostanra a fiatalok környezettudatos nevelése is látókörükbe került. Az eltelt huszonhat év alatt tevékenységüket legfőképpen önkéntesek segítségével végezték, többek között tanintézetek bevonásával. Több száz fiatal megfordult náluk, különböző táborokban vettek részt, megismerkedtek a természetközeli lét értékeivel.

Az elnöknő geológusként évtizedekkel ezelőtt gyakran járt az Érmelléken, de akkoriban a föld alatti értékeket kutatva még csak nem is képzelte, hogy mekkora ökológiai kincs található a térségben. Az alapítvány nemrég kapta meg a botanikai rezervátumnak nyilvánított, a környezetvédelmi Natura 2000-es területhez tartozó Csíkos-tó felügyeleti jogát. A teljes terület 740 hektárt foglal magában, ebből a Székelyhíd melletti tó alig 10 hektárnyi. A közeli érolaszi erdőben szintén rezervátumként tartják nyilván a szürkegémek fészkelőhelyét.

A Csíkos-tó már nevében is hordozza, hogy valaha gazdag csíklelőhely lehetett, de amint azt dr. Wilhelm Sándor halbiológus érdeklődésünkre elmondta, ma már nyoma sincs benne e mocsári élőlénynek. Ez elsősorban az emberi gondatlanság következménye, mert – amint azt a szaktekintély állítja – úgy lehet leginkább tenni egy terület élővilágáért, ha nem tesznek érte semmit. Vagyis ha nem háborgatják feleslegesen.

Mircescu asszony kifejtette, hogy elsődleges feladatuk a tó mostani állapotának megőrzése; további területek visszamocsarasítása nem az ő kompetenciájuk, lehetőségük sem lenne rá. Vannak elképzelések a lápos területek növelésére, mert mint mondta, időközben az is kiderült, hogy árvízvédelmi szempontból sokkal jobban működtek, mint a mai gátrendszerek.

A következő két évben el kell készíteniük a terület kezelési tervét, előtte kutatássorozatot folytatnak. Az összeállított terv alapján hozzák meg a különböző szabályozásokat, meghatározva azokat a tevékenységeket, amelyek végezhetők az adott területen, valamint cselekvési tilalmakat vezetnek be.

Sokan félreértik a Natura 2000-es programot, hiszen nem azt jelenti, hogy a védett területre belépni sem szabad. Ipari tevékenységen kívül a tevékenységek széles skálájára van lehetőség. Az Ecotop környezetvédői feladatuknak tartják, hogy a helyi közösséggel megértessék a védett területek jelentőségét, és hogy tájékoztassák az érintetteket arról az anyagi lehetőségről, amit azok magukban hordoznak. Elsősorban a turizmus számára lehet fontos ez a térség, olyan rendezvényeket szándékoznak szervezni, amelyek népszerűsíti ezt a jobbára még érintetlen tájat. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően már idén lépni szeretnének ezen a téren. Előkészítenek egy tanösvényt a szürkegém-rezervátum és a Csíkos-tó között. Terveik között szerepel erdei iskola beindítása, itt hetente egyszer tartanak majd ismeretterjesztő foglalkozásokat. Pontos dátumot még nem tudnak, de a nyáron a székelyhídi önkormányzattal együttműködve megszervezik a Csíkos-tó napját – sorolta nagyszabású terveit az elnöknő. És hogy mennyire komolyan gondolják mindezt, azt a május közepén iskolások számára megrendezett természetvédelmi vetélkedő is bizonyítja.

Tizennyolc csapat érkezett a megmérettetésre Nagyváradról, valamint a székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceumból. A négytagú csapatok mindegyikét felkészítő tanár kísérte. Az eredeti tervek szerint a gyakorlati próbák a Csíkos-tónál zajlottak volna, de az előző napok esőzései és a verseny időpontjára előre jelzett újabb csapadék óvatosságra intette a szervezőket. Így a vetélkedőt a székelyhídi középiskolában, illetve az előtte húzódó parkosított zöldövezetben tartották meg.

A megmérettetés elméleti és gyakorlati próbákból állt, a végeredményt az összesített pontszám alapján állapították meg. A diákoknak írásban kellett válaszolniuk tesztkérdésekre, ezek összeállításakor a helyi természeti specifikumokra fókuszáltak. A védett növények ismeretéből is próbára tették a versenyzőket, illetve a Csíkos-tó állatvilágának felsorolása is szerepelt a feladatok között. A fiatalok nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a gyakorlati próbákba is, ezek során ügyességüket, leleményességüket kellett bizonyítaniuk. Az első helyezést a székelyhídi Gekkos csapata érdemelte ki – nevüket a csapattagok nevének kezdőbetűiből rakták össze –, felkészítő tanáruk Cservid Levente volt. Másodikok lettek a nagyváradi Friedrich Schiller iskola diákjai, a harmadik helynek a Borsos Mária irányításával versenyző helyi Földanya csapat négyese örülhetett.