A könyvet szeretve megszerettetni

A székelyhídi városi könyvtár regiszterében 1952-ből található az első bejegyzés. Az intézmény jelenlegi vezetője, KEREKES TERÉZIA huszonhetedik éve szippantja az okos gondolatokat hordozó kiadványok illatát, amely az idő múlásával már nemcsak az ember ruhájába, bőrébe, de jellemébe is beleivódik.

Kerekes Terézia esetében az ólombetű hordozta gondolatokkal való „alattomos megfertőzöttség” nem is volt annyira nehéz, hisz már kora gyermekkora óta megrögzött könyvszerető volt, és az évek elteltével ez csak erősödött. Csak belül mosolygok, amint mutatja legújabb szerzeményeit, simogatja, babusgatja a míves kiadványokat, amelyeket a Márai-program során kapott a téka. A programot több éve működtető magyarországi Nemzeti Kulturális Alappal (NKA) a székelyhídi könyvtár 2011 óta van kapcsolatban, azóta ennek a támogatásnak a révén több száz gyönyörű kiadvánnyal gazdagodott, ahogyan megyénkben még a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár és a nagyszalontai Teodor Neş Városi Könyvtár is.

Az NKA különböző programjai nagy segítséget nyújtanak a határon túli könyvtáraknak – világított rá Kerekes Terézia –, hisz általuk változatos, minden igényt kielégítő tematikájú olvasnivalóhoz juthatnak az olvasók. Mindemellett az intézményt működtető önkormányzat is besegít a könyvkínálat bővítésébe, valamint magánszemélyek is gyakorta adományoznak. Csak az elmúlt évben megközelítette a kilencszázat az újonnan beszerzett kötetek száma. Ily módon elmondható, hogy a székelyhídi könyvtár a megye egyik legjelentősebb vidéki tékája.

A könyvtáralapítás óta a kötetszám nem süllyedt 30 000 alá. Nyilvánvalóan az évek során selejtezésre is sort kerítettek. A rendszerváltás után a kommunista ideológiát hordozó kötetek, propagandaanyagok, szocialista írók művei kerültek elsősorban süllyesztőbe. Meg aztán az agyonolvasott, elhasználódott népszerű könyvek is, s ezek helyébe igyekeztek újakat beszerezni. Ottjártunkkor is épp efféle selejtezés zajlott, a nem olvasott, főként a nevenincs orosz, illetve szovjet szerzők munkáitól igyekeztek megszabadulni, ezek száma még mindig több mint ezer. A selejtezés elengedhetetlen, hisz a könyvtári tér eléggé behatárolt, helyszűke miatt nem nyílik lehetőség a dokumentációs célzatú irományok tárolására, sokkal inkább az élő könyvtár, a pulzáló téka megteremtése a cél. Ennek érdekében Kerekes Terézia különböző akciók, rendezvények szervezésével igyekszik népszerűsíteni az olvasást. A Márai-program könyveiből évente kiállítást szervez, hogy szemezgessék az olvasók a legfrissebb újdonságokat, hisz a polcokra kerülve később már nem lesznek együtt láthatók. Két blogot is indított a könyvtárvezető, az egyiken a könyvtári eseményeket jeleníti meg, a másik pedig könyvajánlót tartalmaz, ebben egy-egy művet ismertet, illetve az új könyvek listája is megtalálható rajta.

Nagy érdemük a székelyhídi könyvtárosoknak az is, hogy nekik volt legelőször saját weboldaluk a vidékiek közül. Az egyetemes tizedes osztályozás (ETO) új rendszerének bevezetésében is elsők voltak. A környékbeli közkönyvtárak közül elsőként láttak neki az elektronikus katalógusos feldolgozásnak. Nagy nyári lepkevadászat elnevezéssel tavaly negyedik alkalommal szervezték meg a diákok nyári olvasóversenyét. Az őszi iskolakezdésig a harmincöt benevezett tanuló összesen 330 kötetet olvasott el. A felolvasómaraton szintén a fiatalokhoz fordul, a környékbeli iskolák bevonásával szervezik meg minden évben.

A magyarországi Orosháza közkönyvtára 2008-ban szervezte meg elsőként magyar nyelvterületen a Könyvelhagyó Napot, ezt a székelyhídiak is átvették, és immár évek óta nagy sikerrel rendezik. Nem a könyvtár könyveiből, de nem is a kiselejtezettek közül, hanem a kettőzött példányokból „hagynak el” egyet-egyet – nyomatékosított a könyvtár vezetője.

Sokoldalú ténykedésében közel egy évtizedig Orosz Annamária segítette Kerekes Teréziát. Közös munkájuk elismeréseként 2010-ben, a könyvtárosok nemzetközi napján (április 23.), Az év könyvtára címmel jutalmazta a Bihar Megyei Könyvtárak Szövetsége a székelyhídi városi tékát. Ugyanakkor a könyvtárvezetőt a megyei szakmai szövetség alelnökévé is megválasztották.

A mai fiatalokat a klasszikusok már kevésbé vonzzák, elolvassák, mert a kötelező olvasmány része, de főleg a kortárs szerzők művei felé nyitottak. Olyan könyvek érdeklik leginkább őket, amelyek a mai korban játszódnak és róluk szólnak. Emellett sok minden függ a pedagógusoktól is, hogy miként, milyen irányba terelgetik diákjaikat – osztotta meg tapasztalatait vendéglátónk. Azt is megtudtuk tőle, hogy amiként mindenfelé a rendszerváltás óta, Székelyhídon is visszaesett a könyvtárlátogatók száma. Mindemellett a közel 600 olvasójuk több mint 6000 könyvet kölcsönzött ki tavaly.

A legnagyobb gondjuk, hogy a művelődési ház emeleti részében működő könyvtárszobák szűkösek, állagukban leromlottak. Ezen a területen lenne szükség változtatásra, egy olyan közösségi térre, ahol olvasásra nevelő, azt megszerettető tevékenységeknek is jutna hely.