Gazdatársadalomról és az Európai Unióról

Júniusban tartották a IV. Székelyhídi Városnapokat, s a szervezők a könnyed szórakoztatás mellett igyekeztek értékhordozó programokat is felmutatni. Három napon át zajlott az Európai Unió támogatásával, testvértelepülések részvételével az Európa a polgárokért című előadássorozat. A gazdanap pedig szakmai előadásokkal, vásárral, termékkiállítással gazdagította a kínálatot.

Zsebtelefonjaikon matatva már napokkal a rendezvénysorozat megkezdése előtt szorongva érdeklődtek a IV. Székelyhídi Városnapok szervezői a várható időjárás felől. A beharangozott esődömping elmaradt, egy-egy zápor időlegesen frissítette csupán a levegőt, a felhők zömét más irányba terelték a magasságos béresei.

Valós értékek felmutatására is törekedtek a rendezvényszervezők. A helyi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Nagyváradi Regionális Irodája, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) megyei szervezete, a Bihar Megyei Helyi Akciócsoport és az RMDSZ Bihar megyei szervezete közös szervezésében tartották meg június 17-én, a városnapok második napján a II. Érmelléki és Bihar Megyei Gazdanapot. Az esemény szalagvágással vette kezdetét: a gazdák és gyártó cégek termékbemutatója a kifeszített szalag mögött óriás sátorban kapott helyet. A „kiállítási tárgyakat” nemcsak megtekinthették, de meg is vásárolhatták az érdeklődők. A turulmadaras park fái alatt pedig faházikókban kínálgatták eladásra boraikat a gazdák; pálinka és biotermékek is voltak a standok polcain. Igazi különlegességnek számító köszmétepálinka és levendulaszörp is szerepelt a termékpalettán. A kiskerti munkaeszközök mellett a nagytermelők erőgépeit is megcsodálhatták a látogatók.

Miközben a standok körül forgolódtak a nézelődők, addig a közelben lévő városi múzeum aulájában szakmai konferencia vette kezdetét. A megjelenteket Sárközi Zoltán, az MNKH nagyváradi irodájának vezetője, Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar megye közgyűlésének elnöke, valamint Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere köszöntötte. Utóbbi azokat a gondokat, nehézségeket is vázolta, amelyekkel szembetalálják magukat a térségben élő gazdák, például a piacképtelenség és a termékfeldolgozás hiánya. A gazdanap ötletadója, Szabó Ödön parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy a gazdatársadalom sikerének három alappillére van: a stabil jogi háttér, a hatékony finanszírozás és a modern technológia. Dr. Nagy Miklós, az RMGE megyei vezetője (a képen) örömmel állapította meg, hogy nőtt az érdeklődés a gazdanap iránt, ezúttal a több mint húsz hazai mellett tizenöt magyarországi cég és termelő hozta el termékeit.

A konferencián jelen lévő Tánczos Barna szenátor, agrárszakember a családi gazdaságok, farmok létrehozását tartja járható útnak. E felé tendál az Európai Unió támogató szándéka is. Érdemes nyitni nemcsak a termelés, hanem a helyi feldolgozás irányába is – fogalmazta meg ajánlásait a szenátor. Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelmi Fejlesztési Hálózat Kft. igazgatója munkájuk lényegéről szólt, ami a partnerkeresésben, ajánlásokban, valamint naprakész információk átadásában áll. Cristian Buzlea, a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökség (AFIR) megyei igazgatója a megpályázható támogatásokról beszélt, amelyekre interneten is lehet jelentkezni. Florian Pavel, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei vezetője és Nicolae Hodişan, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Felügyelőség igazgatója a régió mezőgazdasági helyzetéről tartott ismertetőt, egyúttal a termékek minőségének javítására szólították fel a gazdákat.

Miközben a termelőket okosították jó tanácsokkal a múzeumban, addig a városháza tanácstermében folytatódott a már előző nap elkezdődött, Európa a polgárokért címmel futó rendezvény. A romániai, magyarországi, belgiumi, horvátországi és szlovákiai testvértelepülések találkozóját az Ér Hangja Egyesület szervezte, a megnyitón annak elnöke, Aszalós Tímea és Béres Csaba városvezető köszöntötte a vendégeket.

A „Gyűljünk össze közös jövőnk érdekében!” mottójú együttlét első napján a települések küldöttei mutatkoztak be, előadásaikban vázolták azokat a fejlesztési projekteket, infrastrukturális és kulturális eredményeket, amelyeket elértek az EU-ba való belépésük óta. Előnyként fogalmazták meg a határok légiesítését, ami lehetővé tette többek között a kapcsolattartást, a fejlesztési támogatások elérését.

A szombati megbeszélésen Szabó Ödön az unió létét egy társbérlethez hasonlította, amelyben különböző érdekek és értékrendek feszülnek egymásnak, ahol a megoldás nem a kiköltözés, hanem párbeszéddel megoldást keresni a problémákra, mert az unióra szükség van. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő „tűzközelből” ismerve a helyzetet, EU a Brexit után címmel fejtette ki véleményét az Egyesült Királyság kilépéséről, illetve annak várható következményeiről.