Újra a virágok városa lehetne Margitta

Egy város megítélésében nagyon sokat nyom a latban az is, hogyan néznek ki parkjai, közterületei, zöldövezetei, virágágyásai, virágládái. Ezek kialakításában, kivitelezésében meghatározó szerepe van a városi kertészmérnöknek. Margittán HUSZÁR ZITA látja el ezt a feladatot.

Margittát valamikor a virágok városának nevezték, de sajnos idővel elvesztette ezt a megtisztelő címet. A város új, fiatal, lendületes és tervekkel teli kertészmérnöke, Huszár (lánykori nevén Árkosi) Zita szeretné ezt visszaadni neki.

Margittán született 1990-ben, ott érettségizett, majd Kolozsváron diplomázott kertészmérnökként, és ugyanott mesterizett. Hazakerült szülővárosába, hogy tanult hivatását gyakorolja. Férjhez ment, és valószínűleg azon fiatalok körét gyarapítja, akik szülőhelyükön érvényesítik szerzett tudásukat.

– Milyen munkálatok tartoznak általában egy kertészmérnök feladatkörébe, és mit kell tennie városi kertészmérnökként?

– A kertészmérnököket arra készítik fel az egyetemen, hogy értsenek a gyümölcsfákhoz, szőlészethez-borászathoz, zöldségtermesztéshez, dísznövényekhez, virágokhoz. Városi kertészmérnökként a parkok, a zöldövezetek és a főutca kertészeti karbantartása az elsődleges feladat, ebbe beletartoznak a fák, a virágok és a pázsit gondozása. Elég széles körű feladat ez, és esetünkben kevesebb mint féltucatnyian látjuk el. A mi embereink feladata az utcák tisztán tartása is. Az év minden szakára jut idénymunka, de tavasszal virágültetéskor, fametszéskor van a legnagyobb kampány. Egynyári virágokat ültetünk, azok egész szezonban nyílnak. Szükség esetén az elszáradt vagy ellopott virágokat cseréljük. A fűnyírás, viráglocsolás tavasztól késő őszig állandó. Télen a mi feladatunk a parki, játszótéri utak tisztítása, sózása is. A szerszámok karbantartását szintén télen végezzük. A tavasz beköszönte előtt megtisztítjuk a pázsitot a ráhullott faágaktól, hogy az új pázsit optimális körülmények között nőhessen.

– Említette, hogy lopják a virágokat. Nem lehet ezt megakadályozni, hiszen a város elég nagy része be van kamerázva? Mit tesznek a lopások ellen?

– Mi csak annyit tehetünk, hogy jelentjük a helyi rendőrségnek. Sajnos eddig még senkit sem fogtak el, vagy legalábbis mi nem tudunk róla. Sok helyen el sem viszik, csak kihúzzák a földből a virágokat, és otthagyják elszáradni. Szerintem ez vandalizmus. Jó lenne, ha az illetékesek szigorúbban lépnének fel ebben az ügyben.

– Amikor még Margitta a virágok városa volt, a lakástulajdonosok és a lakóközösségek a házak előterét rendbe tették, gondozták. Nem lehetne ezt a jó szokást újra bevezetni? Erre különben törvény és helyi tanácsi határozat is van. Mivel lehetne motiválni az embereket?

– Van néhány lakóközösség, amelyik most is ezt teszi. A lakástulajdonosok közül is sokan szépítik házuk előterét. Jó példaként az Állami Lakásügynökség építette tömbházakat és a Kiss utcát hoznám fel, ahol nagyon sokan törődnek a szép környezettel, hiszen a jó példa ragadós. Aki kért fűmagot a pázsithoz, annak adtunk, sokan locsolják a házuk elé ültetett fákat is. Az ösztönzésnek szerintem két útja is lenne. Az egyik az, hogy a „Tiszta udvar, rendes ház” mintájára jutalmazzák azokat, akiknek a legszebb a házuk eleje. A másik mód kevésbé rokonszenves, de elkerülhetetlen: büntetni kellene azokat, akik nem tartják rendben a portájuk környékét és szemetelnek az utcán. A nevelés szintén fontos, ebben a szülőnek és az iskolának van nagy szerepe. Az a gyerek, aki azt látja, hogy mindig rendezett a házuk eleje, majd a sajátjánál ugyanazt fogja csinálni. Jó lenne, ha az iskolák melletti zöldterületet a tanintézetek sajátjukként kezelnék és rendben tartanák, természetesen a diákok bevonásával. Szerencsére a kutyasétáltatók nagyobbik része elkezdte magával hordani a zacskókat, így az utcákon egyre kevesebb a „kutyagumi”. Azt is megértették a kutyatulajdonosok, hogy a játszótereken nincs mit keresniük kedvenceiknek. Sajnos még mindig vannak kóbor kutyák, azokat senki sem tartja kordában.

– Milyen javaslatai, tervei vannak a város szépítése érdekében?

– Még mindig sok a szilvafa, ezek éréskor sok kellemetlenséget okoznak. A lehullott gyümölcs csúszóssá, piszkossá teszi a járdákat, és a darazsakat is vonzza. Ezeket mielőbb díszfákra kell cserélni. Arra vigyázunk, hogy minden kivágott fa helyett tízet ültessünk. A városnak ugyanis szüksége van a „tüdőre”. Emellett kánikulában a lombos fák árnyat adnak a járókelőknek. Ahhoz, hogy újra szép, rendezett városunk legyen, mi kevesen vagyunk. Mindenképpen támogatást kell hogy kapjunk a lakosoktól. Úgy gondolom, ez mindannyiunk közös érdeke. Volt olyan, hogy virághagymákat – nárcisz, tulipán stb. – ajánlottak fel a helybeliek. Örömmel fogadtuk, és ezután is várjuk a felajánlásokat. Egyik napról a másikra nem lehet érdemi változást elérni, de kitartó munkával és a lakosság támogatásával újra széppé, vonzóvá tudnánk tenni ezt a várost. Ha igénylik az egyházak, akkor felszereléseinkkel szívesen segítünk rendben tartani a templomkerteket. Időnként az iskolákban is besegítünk. Ez nevelő hatású is, hiszen ha a diákok rendezett környezetet látnak maguk körül, remélhetőleg otthon is igényük lesz rá. A rendezett város első számú feltétele az, hogy lakosai igényeljék és vigyázzanak rá, tisztaságára. Ezt kellene tudatosítani az emberekben. A takarítás jelentős összegeket emészt fel, ha jobban vigyáznánk, ez az pénz a városszépítést szolgálhatná. Tiszta, szép, hangulatos városunk csak közös összefogással lehet. Arra kérek minden margittait, segítsen ezt megvalósítani.