Falunap kurucosan Hegyközszentimrén

Szeptember első harmadában tartották a III. Adorján-vári Népünnepélyt a Szalárd és Szentimre közötti vármaradvány előtt. Egyúttal falunapot is ültek az Imre hercegről elnevezett település lakosai.

Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel hagyományőrző szenvedélyével Gellért Gyula volt érmelléki református esperes. Egykori szolgálati helyén, Bihardiószegen kezdte ebbéli tevékenységét, és idővel történelmi, vallási, kulturális népünnepélyé alakult a győzedelmes nyúzóvölgyi csata általa megálmodott újrajátszása évről évre. Az utóbbi években pedig Hegyközszentimrére tette át „hadiszállását”, és ott is hasonlóan színvonalas hagyományőrző rendezvények szervezésében jeleskedik.

A neki és segítőinek köszönhető népünnepély szeptember 9-én délelőtt a helyi református templomban kezdődött Oláh Attila tépei (Magyarország) lelkipásztor, hagyományőrző ezredes igehirdetésével. A lelkész Pál apostol efezusbeliekhez írt levele alapján szólt azokról a szellemi fegyverekről, amelyekkel sikeres hadviselést lehet vívni a gonosz erőivel szemben. Ez a fegyverzet pedig nem más, mint a szeretet hatalma.

Az igei üzenet elhangzása után a templomkertben, Szent Imre herceg szobránál, a Vay Ádám Hagyományőrző Kurucezred tagjai ünnepélyes fogadalomtétel mellett vették át szablyáikat Vadász István hagyományőrző dandártábornoktól. Majd Cseke Attila Bihar megyei szenátor arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran vállalják hitüket, identitásukat, hisz bár akadnak olyanok, akik azt szeretnék elhitetni, hogy nekünk nincs helyünk ezen a tájon, minket ezeréves múltunk, kultúránk ide köt. Gellért Gyula hagyományőrző ezredes lelkesítő szavai után citeraszó mellett megkoszorúzták Szent Imre szobrát.

Szép látványt nyújtott a díszesen felöltözött sokaság, amint szekéren, hintón, lóháton végigvonult a falun az Adorján-vár irányába. A vármaradvány előtti jókora füves térséget a szalárdi önkormányzat ajánlotta fel az esemény lebonyolítására.

A szabadtéri színpad mellett felsorakozott hagyományőrzők előléptetését és ünnepélyes eskütételét Fábián Tibor nagyszántói református lelkipásztor vezényelte le, majd zászlótartó-avatásra került sor. Ekkorra már nyeregbe szálltak a lovasok a II. Rákóczi Ferenc Várkupáért kiírt versenyre készülve. A startjelzés előtt Cseke Attila méltatta a versenyzőket, akik anyagi terheket vállalva is megmaradtak a ló- és sportszeretet mellett. Nagy Miklós, Szalárd község polgármestere minden résztvevőnek és segítőnek köszönetet mondott, amiért egy emberként kivették részüket a szervezésből.

Az előselejtezőkből hat lovas került a középdöntőbe, a végső futamban hárman álltak rajthoz. Hogy az izgalmat fokozzák, a döntő elé beiktatták a kettesfogat-hajtók nemzetközi versenyét, itt a Kabáról (Magyarország) érkezett Molnár Lajos lett az abszolút győztes. Végül a lovasok döntő „ütközetére” is sor került, s az érkeserűi Hengye Kristóf diadalmaskodott.

A hagyományőrző és lovas események mellett a rendezvény falunapi jellege is megmaradt. Miután a szabadtéri színpadot elhagyta a fogathajtó verseny kommentátora, a nótás kedvű tiszacsegei tűzoltók keltettek jókedvet, no meg a sátrak hűsében elfogyasztott finom szentimrei bor. Majd a szentimrei és a szalárdi gyermekek mutatták be műsorukat, este pedig a mulatós zene kedvelői örülhettek.