Sass Kálmán-szobrot avattak Érmihályfalván

A magyarországi 1956-os forradalom szele érintette a Partiumot is. Az úgynevezett érmihályfalvi csoportot azonban a román államhatalmi szervek felszámolták, több tagját börtönbüntetéssel sújtották. Sass Kálmán református lelkészt halálra ítélték és kivégezték. A mártír tiszteletes büsztjét novemberben leplezték le az érmihályfalvi református templom kertjében.

Szinte zsúfolásig megtelt hívekkel a novemberi vasárnap délelőttjén az érmihályfalvi református templom. Dénes István Lukács élesdi lelkipásztor, a Bihari Református Egyházmegye esperese, az egyházkerület generális direktora hirdette az igét. A tiszta életvitelű, Istenhez hű Dániel próféta történetéből vette a felvezető gondolatsort. Dánielnek volt bátorsága szembeszállni Dárius király ama rendeletével is, amely megtiltotta, hogy máshoz imádkozzanak; 30 napon át csakis őhozzá, a királyhoz fordulhattak kérelemmel. Ám Dániel Istenhez és népéhez való hűsége, jelleme nem csorbult, vállalta inkább a megtorlást is, ahogyan Sass Kálmán és rajta kívül sokan mások sem váltak megalkuvóvá, állhatatosak maradtak mindvégig.

A szószékről jövő üzenet után helybeli és debreceni fiatalok adtak elő verseket és nemzeti érzést erősítő énekeket.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából felavatandó Sass Kámán-mellszobor leleplezése előtt Bereczki András nyugalmazott református lelkipásztor bemutatta az általa szerkesztett, Mártírok százada címet viselő könyvet, amely a XX. századi mártír lelkészek életútját tárja az olvasók elé. Különösen kiemelten foglalkozik a könyv az 1956-os eseményekkel, ezen belül Sass Kálmán kálváriájával.

A templom közelében elhelyezett szobornál elsőként Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke szólt az egybegyűltekhez. Az ő közreműködésével készült el a mellszobor, és a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány adományaként került Érmihályfalvára. A büsztöt Lantos Györgyi magyarországi szobrászművész készítette. Lezsák elmondta, hogy még Magyarországon sem történt meg minden esetben a meghurcoltak rehabilitációja. E tény ismeretében nem csoda, hogy a Sass család által erkölcsi és anyagi jóvátételért benyújtott mind a 23 kérelmet elutasították. Miután 1957 februárjában elhurcolták a lelkészt, családját kitelepítették a Bărăganba, vagyonát elkobozták. Az ellene felhozott vádak, miszerint a Rongyos Gárdával és a nyilasokkal volt kapcsolatban, teljességében koholmányok, hisz zsidókat bújtatott, ahogyan nála talált menedékre az akkor még partizán Maléter Pál is, aki később a Nagy Imre-kormány honvédelmi minisztere lett – idézte fel a korabeli történéseket Lezsák Sándor.

Dr. Sass Huba, a mártír lelkész fia köszönetet mondott a szoborállítóknak, majd Lezsák Sándorral együtt leleplezte a büsztöt. Az emlékhelyre, a népes család jelen lévő tagjaira – akik között feltűnt Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter is –, illetve az esemény többi résztvevőjére Balázsné Kiss Csilla és Balázs Dénes János helyi lelkipásztorok mondtak áldást, majd koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán.