Hitből való építkezés

A reformáció 500. évfordulója kiemelkedő ünnep a protestáns gyülekezetekben. Az Érmellék reformátussága számára kétszeres jelentőséggel bír az idei esztendő: a keresztényi gyökerekhez való fél évezredes visszatérés mellett novemberben esperesi hivatalt avattak Székelyhídon.

Közel száz éven keresztül saját hivatali épület nélkül működött az Érmelléki Református Egyházmegye. A trianoni döntés következtében Magyarország csonkulása mellett kettészakadt az érmelléki református közösséget tömörítő egyházmegye is. A román oldalon rekedtek székház híján hol ide, hol oda tologatták a hivatali székhelyet, attól függően, hogy éppen melyik egyházközségből került ki az egyházmegye vezetője. Nincs ez így rendjén – fogalmazódott meg többekben a hivatali épület megépítésének a gondolata.

Az egyházmegyei tanács 2011-ben kinyilvánította, hogy az esperesi hivatalnak állandó székhellyel kell működnie, s ennek jól megközelíthető helyen, egyházi tulajdonban lévő telken kell megépülnie. 2013 áprilisában Margitta, Érmihályfalva és Székelyhíd városok adottságait több szempontból is górcső alá vette az egyházmegyei közgyűlés, és végül Székelyhídra esett a választás. Még az év novemberében letették az alapkövet. Az akkori eseményen Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét, az épület alapjába pedig Rákosi Jenő érmelléki esperes és az időközben elhunyt dr. Kürti László egyházmegyei főgondnok időkapszulát helyezett el.

A látványosabb munka 2014-ben kezdődött, megépültek a falak, sikerült a tetőzet faanyagát és a cserepet is megvásárolniuk. Aztán a tető is a helyére került, tavaly a belső munkálatok következtek, az ajtók és ablakok beszerelése. Az átadás előtt vezették be a vizet, a villanyáramot, és hátravolt még a külső vakolás. A nagy nap elérkezéséig mindennel elkészültek.

Istentisztelet után szalagvágás

Kissé késve érkeztem az esperesi hivatal átadását megelőző ünnepi istentiszteletre. Öröm volt látni az istenházát megtöltő sokaságot; a házigazdák a padsorok mellé tett lócákkal igyekeztek növelni az ülőhelyek számát. A későn jövőknek már csak a bejárat boltíve alatt jutott hely; a helybeliek mellett sokan érkeztek az egyházmegye 37 gyülekezetéből.

Az igei üzenetet, ahogyan az alapkőletételkor, ezúttal is Csűry István püspök hirdette, a Jézus feltámadásával kezdődött új korszak eljöttéről beszélt. Egy ilyen kezdetet jelent az érmelléki keresztyének számára az esperesi hivatal székházának birtokbavétele – mondta. De ehhez társulnia kell a megújult emberi szívnek egyéni szinten éppúgy, mint a közösségekben, hogy bátran bizonyságot tegyenek a világban való forgolódásuk közepette, miként Mária mondta az örömhírt: „Láttam az Urat” – fogalmazott az egyházi vezető.

Az igehirdetés után Rákosi Jenő házigazda lelkipásztor, érmelléki esperes vezetésével úrvacsorát osztottak, majd köszönő szavak kíséretében kisebb ajándékot kaptak azok, akik a legtöbbet tették az intézmény létrejöttéért. A Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciója, a magyarországi Bethlen Gábor Alap és Emberi Erőforrások Minisztériuma, a helyi és az érszőlősi polgármesteri hivatal mellett számos gyülekezet és magánszemély járult hozzá a költségek fedezéséhez. Hitből való építkezés volt ez a javából, hisz az egyházmegye pénze csupán az engedélyek megszerzésére és az alapöntésre volt elegendő. További támogatásért az esperes és szolgatársa, Bara László egyházmegyei főjegyző Szabó Ödön parlamenti képviselőhöz, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökéhez fordult. Rákosi Jenő megköszönte az ügyvezető segítségét, Bara László pedig lelkésztársainak és a gyülekezetek világi vezetőinek nevében mondott köszönetet az esperesnek és feleségének fáradozásukért, Mózes IV. könyvéből idézve az áldást. Rákosi Jenő részletekbe menően ismertette az esperesi hivatal építésének krónikáját, kitért arra is, hogy a munkálatok értéke hozzávetőleg 400 ezer lej volt, s ennek mindössze öt százalékát teszi ki a gyülekezetektől és az adományozóktól érkezett hozzájárulás.

Kölcsönös segítséggel

A templomi eseménysort a Halleluja kórus szolgálata, valamint Magyari Hunor Az Érmelléki Református Egyházmegye templomai című fotóalbumának bemutatója gazdagította; a kiadvány a lelkészi hivatalokban megvásárolható. A szerző elmondta, hogy 21 éve járja Erdélyt és a Partiumot, igyekszik az összes templomot képeken megörökíteni.

A templomi együttlét után a közelben lévő új esperesi hivatalhoz „zarándokolt” a sokaság. Ott elsőként Szabó Ödön mondott beszédet; visszautalva a gyülekezetek minimálisnak mondható hozzájárulására megjegyezte, hogy azt a pénzt is, amit az RMDSZ által sikerült az egyháznak eljuttatni, végül is az emberek fizették be, s ha a választók szavazataikkal nem álltak volna a Szövetség mellé, akkor annak nem lett volna hathatós ereje a segítségnyújtáshoz.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke kifejtette, hogy itt nem csupán egy épület átadásáról van szó, hanem egy olyan intézményről, amely a megmaradásunkat segítő rendszert erősíti, betagolódik abba. Béres Csaba helyi polgármester úgy vélte, hogy jól döntöttek, amikor Székelyhidat választották az esperesi hivatal székhelyéül. A hit és a kemény munka eredményeként értékelte a megvalósítást, aminek okán megérdemelten osztozhat egymás örömében a közösség.

További egyházmegyékben tervezett építkezéseket jelentett be Farkas Zsolt, az egyházkerület előadótanácsosa, majd Mészáros János egyházmegyei főgondnok mondott köszönetet a támogatóknak. Csűry püspök áldásmondását követően átvágták az avatószalagot, majd a jelenlévők bejárták az épületet.

Az új esperesi hivatal a térség keresztényeinek egységét hivatott szolgálni. A belső térben látható életfa – Sipos Béla munkája – is ezt jelképezi, hisz az egyházmegyét alkotó gyülekezeteket egy-egy levélként jeleníti meg. Közös törzsből táplálkoznak, Jézus Krisztusban gyökerezve.