A Rhédeyek Váradon (7.) – Ifj. Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem

A családi levéltárban fennmaradt irományok „huszti vagy ifjú” Rhédey Ferencnek nevezték, megkülönböztetésül atyjától, „öreg és szentjobbi” Rhédey Ferenctől. Már fiatalon akarva-akaratlan belesodródott hazája legnagyobb történelmi viharaiba.

A váradi várban született 1610-ben, és ott nevelkedett 13 esztendős koráig. Édesanyja, Nagykárolyi Károlyi Katalin, Bethlen Gábor sógornője, 1608-ban kötött házasságot a kiváló katonával, a fejedelem leghűségesebb emberével. Apja, a váradi főkapitány halálakor „Ferkő” – ahogy a családon belül becézték – alig töltötte be a 10. életévét. Id. Rhédey Ferenc hatalmas vagyont hagyott örökül családjára, maga a fejedelem is haláláig (1629) figyelemmel kísérte az ígéretesen fejlődő ifjabbik Rhédey sorsát. Édesanyja háromévi özvegység után, 1623-ban ismét férjhez ment, a fejedelem testvéröccse, Bethlen István vette feleségül. Ferenc népes családba került, nevelőatyja hat gyermekkel maradt özvegyen. Nagyobbik fia, a Ferkőnél négy évvel idősebb István neveltetéséről nagybátyja, a fejdelem személyesen gondoskodott, hiszen Brandenburgi Katalinnal kötött második házassága előtt őt szánta utódjának.

Bethlen Gábor az ifjabbik Rhédeyről sem feledkezett meg. 1626-ban egy Gyulafehérváron keltezett oklevélben a Bihar megyei Kornádi és Petlend helységekben adományoz birtokot neki. 1627-ben a váradi káptalan előtt Zólyomi Erzsébet, „Mogyila Gábor (Gavrilaş Movilă – szerk. megj.) volt havasalföldi vajda neje, Károlyi Katának és maradékainak a Biharmegyében fekvő sz. Imreh és Magyar Lúgos nevű helységeket 200 aranyért és 300 tallérért zálogba adja”. 1629-ben ismét gyarapodik a Rhédey-vagyon: Bethlen Görbed falut, illetve a józsefházi és berenci részjószágokat (Szatmár megye) „18 ezer forintig Károlyi Katának és maradékainak inscribálja”. Katalin asszony fiának jószágait nemcsak megőrizte, de szinte naponként szaporította is.

Egy előnyös frigy története

Ferenc minden tekintetben méltónak bizonyult atyja nevéhez, s ennek megfelelő nevelést kapott Bethlen István felügyelete alatt. Amikor Károlyi Kata – néhány évvel férjének halála után – a fejedelem öccsének felesége lett, minden jel arra mutatott, hogy e házasság megkötésében egyetlen fia érdekei voltak irányadók a gondos és előrelátó anya számára. Maga a fejedelem is még inkább szívén viselte rokona, az ifjú Rhédey Ferenc sorsát. Alighanem maga is nagy befolyással bírt a Károlyi Kata és Bethlen István közt létrejött frigy megkötésében.

Hősünk a férfikort elérve – a személyes vonzalmon kívül – bizonyára anyjának óhajtását és családjának magasabb érdekeit is követte, midőn mostohaatyjának, Bethlen Istvánnak első házasságából származott bűbájos leányát, Druzsinát vette nőül 1635-ben. Hogy a hatalmas birtok, mit Bethlen Istvánnal együtt szereztek, fel ne oszoljék, az okos és előrelátó szülők tervezték el a házasságot gyermekeik között. Ferenc előnyösebb frigyet ennél már nem is köthetett volna, hiszen nejével dús örökséget, egyebek mellett Huszt várát és uradalmát nyerte el. Lépcső volt ez, amelyen később igen magasra, egész Erdély fejedelmi trónjáig emelkedhetett…

Az ifjú pár rendes lakását a huszti várban tartotta, ahonnan az oklevelek megkülönböztetésül őt huszti vagy ifjú Rhédey Ferencnek is nevezik. Máramarosban különben nagy kiterjedésű jószágai voltak Károlyi részről, s miután 1641-ben 3600 forint zálogösszegben Bánffi Ágnes részét is magához váltotta, az egész uradalom egyedüli birtokosa lett.

Kortársai emelkedett szellemű, nemes szívű, hazáját, nemzetét igazán szerető emberként jellemezték. Mindent elkövetett avégett, hogy az egyesült Rhédey és Bethlen jószágokat még nagyobb kiterjedésűvé tegye, ugyanakkor egy pillanatig nem feledkezett meg az egyházról és iskolákról sem.

Fordulatokkal teli közjáték

A fejedelem 1629. november 15-én bekövetkezett halála hatalmi vákuumot, majd nagy zűrzavart okozott Erdélyben. Mialatt Bethlen Gábor részt vett a harmincéves háborúban, és több ízben vezetett hadjáratot a királyi Magyarország ellen, távolléte idején mindig öccsét, Istvánt bízta meg Erdély kormányzásával. Rhédey apósát ráadásul 1626-tól, tehát még a fejedelem életében, annak halála utáni időszakra választott kormányzónak javasolták, így a 12 tagú tanáccsal együtt a kijelölt örökös a fejedelem második feleségének, Brandenburgi Katalinnak (a képen) volt hivatva segíteni az államügyek intézésében. Azokhoz viszont Katalinnak egyáltalán nem volt semmiféle érzéke. Hiába próbált meg a nagy fejedelem minden óvintézkedést megtenni felesége jövendőbeli uralkodásának megkönnyítése végett, a könnyelmű és pazarló fejedelemasszony uralma hatalmi válságba sodorta Erdélyt.

Hamar kiderült, hogy csak idő kérdése, mikor választanak az erdélyi rendek új fejedelmet. Bethlen István – mivel magát nem tartotta elég erősnek Katalin eltávolításához – bátyja egyik bizalmi emberét, Rákóczi György felső-magyarországi főkapitányt hívta meg a fejedelmi székbe, de mielőtt Rákóczi Erdélybe ért, Katalint 1630. szeptember 28-án lemondatták, s az erdélyi országgyűlés Bethlen Istvánt választotta fejedelemmé. A törökök számára érdektelen volt, hogy Bethlen vagy Rákóczi lesz Erdély fejedelme, s ennek megfelelően két kinevezési okiratot küldtek. A döntés az Országgyűlés és Brandenburgi Katalin kezében volt, s ő – mivel Habsburg- és katolikusellenessége miatt mindig gyűlölte a sógorát, Rákóczi György kinevezési parancsát olvasta fel.

A hajdúk és a székelyek is Rákóczi fejedelemségét támogatták, emiatt – kellő fegyveres segítség híján – Bethlen István (képünkön) kénytelen volt elfogadni a döntést, és alig három hónap elteltével lemondott a trónról. A fejedelemségről azonban végleg nem mondott le, csak a megfelelő alkalmat várta, hogy visszaszerezze a hatalmat. Hat évvel később, 1636-ban elérkezettnek látta az alkalmat, amikor Rákóczi nem volt hajlandó kifizetni a törökök által megemelt adót, s ennek következtében a fejedelem és a Porta viszonya megromlott. Bethlen István ekkor rábírta a budai pasát, hogy seregével segítse vissza őt a fejedelmi székbe. A budai pasa hajlandónak mutatkozott a támogatásra, azonban 1636 októberében Rákóczi serege Szalontánál szétverte a török sereget, majd hosszas alkudozás után mind a török, mind Bethlen István békét kötött a fejedelemmel.

Különös játéka a történelemnek, hogy Bethlent sem fia, ifj. Bethlen István, sem nevelt fia, ifj. Rhédey Ferenc nem támogatta fejedelmi ambícióiban. Ellenkezőleg, első pillanattól kezdve Rákóczi hívének szegődtek, és ki is tartottak mellette. Istvánnak nagy szerepe volt 1630-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmé való megválasztásában, benne Bethlen Gábor törekvéseinek folytatóját látta. Rhédey is hűen szolgálta a Rákócziakat, s az apósa helyére lépett fejedelem teljes mértékben megbízott a huszonéves fiatalemberben. I. Rákóczi György 1637-ben Küküllő vármegye főispánjává és a fejedelmi tanács tagjává nevezte ki ifj. Rhédey Ferencet. Ugyancsak „az öreg fejedelem” jutalmazta meg 1648 nyarán a máramarosi főispáni tisztséggel.

(Folytatjuk)

Szilágyi Aladár összeállítása