Gyógynövény-ábécé: a közönséges acsalapu (Petasites hybridus)

Sorozatunkban azoknak a kedves olvasóinknak szeretnénk hasznos tanácsokat adni, akik a gyógyszertárak helyett a természetben keresik mindennapi nyavalyáikra a hathatós megoldást.

A fészkes virágzatúak családjába tartozó acsalapunak (keserűlapú, kalaplapú, gályafű) a gyökerét és a levelét lehet felhasználni. A benne található szeszkviterpén-vegyületeknek, illóolajoknak, flavonoidoknak és nyálkaanyagoknak köszönhetően görcsoldóként és fájdalomcsillapítóként alkalmazható. Számos gyári készítmény alkotórészeként görcsös fájdalmakkal járó, idegi eredetű és mozgásszervi panaszok, fejfájás, gyomor- és bélbántalmak, menstruációs zavarok és tüdőasztma kezelésére használják. Ugyancsak érdemes keresni nyálkakiválasztást elősegítő, köptető, izzasztó és köhögéscsillapító, légzéskönnyítő, torokgyulladást enyhítő hatásáért, illetve asztma, epilepszia, ideges fejfájás, migrén enyhítésére. Gyökeréből, illetve leveleiből főzött tea alkalmas ezekre
Bár gyógynövényként tartják számon, a pirrolizidin alkaloidok miatt óvatosan kell bánni a fogyasztásával. Gyökérfőzete torokgyulladás elleni öblögetésre alkalmas. Levelei gyulladások, kelések borogatására használhatók, és esős időben akár ernyőként is szolgálhatnak. Nem tévesztendő össze a martilapuval és a bojtorjánféle gyógynövényekkel!
A következő héten a fekete- és vörösáfonya gyógyító hatásáról számolunk be.