Több pénzt az önkormányzatoknak

Nagyváradon tartott kihelyezett frakcióülést az RMDSZ felsőházi képviselőcsoportja. A módosuló választási törvényre, a 2012-es költségvetésre és a decentralizálás folytatására vonatkozó álláspontjukat egyeztették, amit közös nyilatkozatba is foglaltak. Az egészségügyre, a kultúrára és az oktatásra kérnek több pénzt a büdzséből, az önkormányzatoknak pedig legalább annyit, mint az idén, ám a többletfeladatok ellátásához forrást is igényelnek.

A Románaii Magyar Demorkata Szövetség kilencfős felsőházi csoportjából hat szenátor vett részt Cseke Attila meghívására a nagyváradi kihelyezett ülésen. Fekete-Szabó András-Levente (Szilágy megye) frakcióvezető mellett Bokor Tibor frakciótitkár, Albert Álmos (Kovászna megyeiek), Gyerkó László (Hargita) és Günthner Tibor (Szatmár) a házigazdával és Kiss Sándorral, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnökével, megyei tanácsi alelnökkel közösen tájékoztatta a sajtót a megbeszélésről. Elsőként mindjárt arról, mit egyeztettek Petru Filip demokrata–liberális párti szenátorral, a felsőház közigazgatási bizottságának elnökével, aki a sajtóértekezlet előtt távozott a szövetség megyei székházából.
Az RMDSZ-es törvényhozók lobbiznak az önkormányzatok fejlesztéséhez szükséges állami támogatásokért, így a nagyváradi repülőtér kifutópályájának meghosszabbításához szükséges pénzért is, ehhez kérték Filip segítségét is – közölte Kiss Sándor. A három fő napirendi pontra vonatkozó álláspontot Cseke Attila ismertette. Eszerint elfogadható a szenátorok számára is a jövőre esedékes helyhatósági és törvényhozási választások összevonása (novemberre), ha ezzel nem csorbul az RMDSZ érdekérvényesítési lehetősége a szórványban sem. A koalíciós elvi egyezség szerint a felsőházi mandátumok száma 88-ra csökkenne (megyénként kettő, bukaresti kerületenként egy-egy), a képviselői helyek száma pedig 300 körülire. Az alsóházi mandátumok kétharmadát egyéni választókerületekből töltenék be (egy forduló, a győztes nyer), egyharmadnyi helyet pedig országos lista alapján osztanának el. A szenátorok csak az egyéni körzetekből juthatnának be a parlamentbe. A törvénytervezetet most szövegezik meg a jogászok. Az lenne az ideális, ha előbb lenne a törvényhozási, aztán a helyhatósági választás – tette hozzá Fekete-Szabó, ám ehhez az alkotmányt kell módosítani.
A jövő évi költségvetés tervezetét a kormány a jövő hét végére véglegesíti a kormány, és várhatóan november 28-án nyújtja be a törvényhozás két házának – közölte érdeklődésünkre a frakcióvezető. Itt sok vitára és módosító indítványra számít Cseke szenátor. A helyhatóságok érdekeit szem előtt tartva el akarják érni, hogy ne kurtítsák meg az önkormányzatoknak jutó állami támogatást, az általános forgalmi adóból visszaosztott hányad se legyen kevesebb a mostaninál. Azt is rögzíteni szeretnék, hogy amennyiben lehetőség van rá, júniustól emeljék a most befagyasztott közalkalmazotti béreket és a nyugdíjakat.
A helyhatóságoknak szánt állami forrás annál is fontosabb, mivel az RMDSZ szerint érdemes lenne minél több, jelenleg minisztériumi alárendeltségű közintézményt a helyi vagy megyei önkormányzatok hatáskörébe adni. Az iskolák és a kórházak átadása jelentős előrelépést hozott – mondta Cseke. Nem feltétlenül örült a decentralizálásnak Kiss Sándor, aki megjegyezte, hogy a többletfeladatokat átadta ugyan az állam, de forrás nélkül. Az intézményfenntartás költségei így az önkormányzatokat terhelik.