Egy nevezetes bihari familia: Id. Irinyi János

Sorozatunk a történelmi Bihar vármegye egyik jeles nemzetsége néhány nagyhírű képviselőjének a pályáját vázolja fel. Idősebb Irinyi János 1787-ben született Biharban, Zsákán, 1856-ban halt meg az ugyancsak Bihar megyei Nagylétán. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, Egerben fejezte be. Kora ifjúságában gazdászatra adta magát, előbb báró Mandell Károly székelyhídi, utóbb nagylétai uradalmában töltött 40 évet.

Sorozatunk a történelmi Bihar vármegye egyik jeles nemzetsége néhány nagyhírű képviselőjének a pályáját vázolja fel. A család elegáns, gazdagon dokumentált honlapján – Irinyi Gábor munkája – hét és fél évszázadot átfogóan több mint nyolcszáz Irinyi neve szerepel, a mai Bihar, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék egy híján húsz településén.
Idősebb Irinyi János 1787-ben született Biharban, Zsákán, 1856-ban halt meg az ugyancsak Bihar megyei Nagylétán. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, Egerben fejezte be. Kora ifjúságában gazdászatra adta magát, előbb báró Mandell Károly székelyhídi, utóbb nagylétai uradalmában töltött 40 évet.

A reformer mezőgazdász

A Vasárnapi Újságban 1856-ban megjelent nekrológja szerint: „Kitűnően volt benne képviselve a gazdászat mind gyakorlati mind elméleti szeretete és ismerete. Egyaránt éles gúnnyal és megvetéssel emlékezett mind a kirekesztőleg csak elméleti, mind a csupán gyakorlati gazdákról. Egyáltalában nem rohant neki semmi híréből vagy könyvekből ismert újításnak, de minden gyakorlatilag, valahol hasznosnak tapasztalt, vagy éles belátása szerint hasznosnak vélt javítást, mennyire a körülmények engedék, megkísérlett. A hazai legjelesebb gazdászatokat többnyire mind meglátogatta, hogy azokat személyes tapasztalásából ismerhesse, s néhány ízben Németországba is elrándult, tapasztalatai s ismeretei bővítése végett.”
Uradalmi felügyelőként a báró nagylétai és saját vértesi birtokát – különösen állattenyésztési szempontból – korszerű mintagazdasággá fejlesztette. Többféle mezőgazdasági gépet is alkalmazott, a burgonya feldolgozására gőzerővel működő szeszgyárat rendezett be. Kísérletezett vetőmag-kiválasztással, az állatállomány nemesítésével is. A homokos talajon szélfogó fasorokat ültetett. Korának haladó és művelt gazdái közé tartozott. Szakcikkei a Mezei Gazdában, a Gazdasági Lapokban és az Ismertetőben jelentek meg.

Kortársak vallomásai

„Felülmúlhatatlan szorgalom, csüggedetlen kitartás, megtörhetetlen erély, higgadtság a kezdésben, tűz a folytatásban jellemezte őt, mint általában embert, s úgy különösen mint gazdát. Erélye, fáradhatatlansága bármely pályán a legkitűnőbb emberek sorába emelte volna őt. S erős lelkével kemény testi egészség is párosulván, a kényelemvágy, avagy épen puhaság utolsó pillanatáig nem gátolta őt semmiben. Mikor a legrosszabb idő volt, esett, fagyott, akkor már épen tudták alárendeltjei, hogy bizonyosan jönni fog szétnézni, ha vajjon minden rendében van-e.”
„Nemcsak hogy általában nem tartozott a szobából kormányzó gazdák közé, de sürgősebb dologidőkben, állása igényein kívül, gyakran órákig elmulasztotta ebédje rendes idejét a mezőn maradásával, s igen idős korában is sokszor vitt magával szalonnát, hogy a messze gazdaságokból ne legyen kénytelen ebédre hazatérésével időt mulasztani, és szüntelen szemeivel láthassa a dolog folyamát.”
„Erélyes természete folytán, kissé haragra hajlandó s felettébb szigorú bár, de egyszersmind emelkedett nemes lelkű, minden rút önzéstől ment, lelkiismeretes és különös igazság-szerető ember levén, a keze alatt volt korábbi jobbágyság, mindamellett is olly kitűnő becsüléssel viseltetett iránta a változott viszonyban is, hogy mindvégig igen sok esetben békebírájok volt azoknak, egymás közötti ügyeikben. Jó és gondos férj, szintolly apa és nagyapa, élete legszebb feladatának gyermekei gondos neveltetését tekintette.”

Egy kis családfa

Id. Irinyi János Jánossy Rózával kötött házasságából hat gyermek érte meg a felnőttkort. 1813-ban született legidősebb lányuk, Viktória (Iosif Vulcan író édesanyja) Mihai Vulcan görög-katolikus esperes felesége lett. Őt János, a nagytudományú vegyész követte 1817-ben. Az író és politikus József 1822-ben született. Húguk, Heléna (született 1829-ben) Ioan Gozman képviselővel kötött házasságot. Antónia férje Derecskei Antal sárréti szolgabíró volt, Rozália Kapócsi Mihály református lelkész házastársa lett. Sorozatunk további részeiben a két leghíresebb Irinyi ivadék: János és József pályafutását ismertetjük.
(Folytatjuk)