népviselet

Feltöltődni jön vidékünkre a táncos

Hosszú évek óta járja a Partiumot, oktatja a szépet, a jót. Néptáncosként értéket hoz tájainkra, ugyanakkor kutatja is a kéz- és lábmozdulatok, az évszázadok formálta mozgás kincseit, amelyekben megannyi öröm és bánat rejtezik. HERCZ VILMOSSAL, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetőjével egy székelyhídi tánctábor kapcsán váltottunk szót.

Pártás lányok – könyv felnőtt gyerekeknek

Sokszor érzem azt Biharban, hogy ha én nem tudok is elmenni a nagyvilágba sok helyre, akkor a világ jön el hozzám. Megtalálnak olyan témák, amelyekről korábban semmit sem tudtam, vagy olyan értékes embereket fedezek fel, mint MÁTÉ W. ORSOLYA.

„Jött egy hangász a kocsmába”

A Fekete-Körös felső folyásának Árpád-kori megülésű falvai közül talán a színmagyarnak mondható Köröstárkány büszkélkedhet a legtöbb hagyománnyal, a leggazdagabb néprajzi örökséggel. A falura a folklorista Györffy István éppúgy felfigyelt, mint a Belényesi-medencében népdalokat gyűjtő Bartók Béla. A tárkányiak előbb Budapesten, majd Nagyváradon mutatkoztak be, nem kis sikerrel.

Száz év, négy generáció egy családban

A családom fotótékájában található fényképekkel követhetjük a menyasszonyi, vőlegényi viselet átalakulását, az újítások fokozatait száz év alatt, négy generáción át egy családon belül. Jól körülhatárolható területet mutatunk be, a Fekete-Körös menti Kisnyégerfalva, Köröstárkány és Belényessonkolyos érintésével.