Molnár Judit

Derült égből műemlék

Szerencsésen túlélte a közel húsz éve tomboló nyári jégviharokat a nagyváradi Eminescu Főgimnázium sportpálya felé eső tornaterme: a hajdani tulajdonos premontrei rendiek által felhúzott építmény derekasan állta a sarat, illetve a ráboruló egy-két hatalmas nyárfa döndülését. Nemhiába, hisz amikor épült, nem volt még divat az összecsapott, folytonosan félbehagyott munka.

Jó munkához jó játszótársak kellenek

Sokkoló volt KOCSIS GYULA bemutatkozó szereplése: Jean-Paul Sartre Zárt tárgyalás című darabjában tulajdonképpen egy díszletelemet alakított. Mindvégig úgy tűnt, hogy valami tervezői akaratosság rakatta a felső polcra az ülőszobrot, de az előadás végén következett a döbbenet: a szobor leugrott, és meghajolt a közönség előtt.

Mint hajdan az ekhósok

MELEG ATTILÁT és csapatát leginkább a színészet hőskorának legnépszerűbb formájához, a vándortársulatokhoz lehetne hasonlítani: mindig úton vannak, ahová hívják-visszahívják őket, mennek, viszik az előadásaikat. Nem csoda, hogy az MM Pódium Színház szűkebb és tágabb környezetünkben egyre ismertebb, műsoraik egyre népszerűbbek. Pedig talán az egyik legstatikusabbnak tűnő közegben, a bábszínházban kezdte a pályát.

Főszerepben a kreativitás

PITZ MELINDA a Dunántúlról jött a Körös-partra: ötödik évadját tölti a Szigligeti Színházban. Nagyon hamar megszokta a várost, a társulatot és a közönséget, ahogy őt is azonnal befogadta Nagyvárad. Most már ide tartozik: megtalálta élete párját, a színháznak pedig az egyik legtöbbet játszó tagja.

Mindig a színpad levegőjében

SZOTYORI JÓZSEF úgy érzi, hogy Gyergyótól Nagyváradig mindenütt otthon van: Kolozsváron született, még amikor erdőszentgyörgyi édesanyja egyetemista volt, majd Kőröspatakra kerültek, aztán Székelykeresztúrra, napközis korától viszont Segesváron élt, közben sokat nyaralt Etéden, ahol édesapja tanított. A színművészetit Kolozsváron végezte, utána Váradra szerződött, s 2000 óta él itt.

A megtalált egyensúly

HERMAN FERENC sok vegyértékű művész. A Színművészeti Egyetem elvégzése után jött Nagyváradra, nem üres kézzel: utolsó egyetemi évében készített egyéni műsorát hozta, a XX. századi irodalom emblematikus figurájáról, az első világháborút derekasan megjárt Svejkről szóló történetet –színpadra készen.

Kitörni a skatulyából

GAJAI ÁGNES váradisága nagykorú lett: a színművésznő tizennyolcadik évadát tölti a Szigligeti Színháznál. Itt alapított családot, ismerik egymást a közönséggel, és bár Sepsiszentgyörgyre „hazamegy”, az embereken át úgy megszerette Nagyváradot, hogy kétségtelenül itt van a második otthona. Úgy fogalmazta meg a két városhoz való kötődését, mint családon belül a férje és a gyerekei iránt érzett szeretetének másságát.

Zenei többnyelvűség

Szerteágazó tevékenysége révén LÁSZLÓFFY ZSOLT ma már Nagyvárad zenei életének egyik legismertebb szereplője: karnagy, karmester, szólista szerepben egyaránt találkozhatott vele a közönség, de tanít az egyetemen és nem utolsósorban zeneszerző is.

Örömjáték, biztonságban

Amikor FODOR RÉKA 2000-ben elvégezte Kolozsváron a színművészetit, Váradra esett a választása: már jól ismerte a társulatot és a közönségről is csupa jót hallott. Azóta városunkban él, és úgy tervezi, hogy családjával itt marad továbbra is.

„A közönségért vagyok”

KARDOS M. RÓBERT tősgyökeres nagyváradi ugyan, de csak hét év kolozsvári „kerülő” után jött szülővárosa társulatához. Móricz Zsigmond Rokonok című darabjának főszerepében mutatkozott be itthon, és azóta is sorra játszotta a jobbnál jobb szerepeket.

Oldalak