irodalmár

Erdély, Bihar és Arad szerelmese volt – Vágner Szabó János halálára

November 9-én Szolnokon, a megyei kórházban hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt Vágner Szabó János közíró, művelődésszervező, az Alföld és Erdély rendíthetetlen szerelmese. (A rák nevű betegség vitte el őt közülünk.) Kisiratoson is jó páran ismerték, mert az elmúlt években többször is szerepelt a júliusi falunap könyvbemutatóin.

Arany Jánosra emlékezve

Világra jöttének kétszázadik évfordulójára készülve, szűkebb hazájában, szép Biharországban, e rovatban is feltétlenül meg kell emlékeznünk Arany Jánosról. Erre kötelez rangja, epikusi kiválósága s ama vitathatatlan tény, hogy ő nem csupán az egyik legnagyobb művésze nyelvünknek, hanem a legtökéletesebb ismerője is.

A legnagyobb magyar „nemíró” (3.)

Szűts Dezső (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A költőt Váradról való eltávozása után Budapestre kísérte és gyakran „kísértette” őt.

Egyik énje állatorvos, a másik költő

DR. OLÁH JÓZSEF neve ismerősen hangzik Margittán és környékén, de a megyében, sőt a Partiumban is. Egyik énjében a lelkiismeretes, megbízható, munkáját csendben, pontosan végző, szűkszavú állatorvost ismerhette meg környezete, a másikban pedig a költőt, aki érzéseit és véleményét a környezetében történtekről modern versekben, felesleges szavak nélkül, lényegre törően és nagyon kifejezően közli.

A legnagyobb magyar „nemíró” (1.)

SZŰTS DEZSŐ (Nagyvárad, 1869 – Nagyvárad, 1926) újságíró, szerkesztő, a Nagyvárad, majd a Nagyváradi Napló, végül a Szabadság munkatársa. Ady Endre barátja és ivócimborája, sokak véleménye szerint Ady „egyik rontó szelleme” volt. A váradi éjszakai élet egyik különleges, bohém alakja a múlt századfordulón.

Szentmihályiné Szabó Mária, a református írónő

Nem véletlenül került címünkbe a „református” jelző, ugyanis az Érmellék szülöttének irodalmi munkássága – akár unokahúga, Szabó Magda életműve – ezer szállal kötődik a kálvinista hithez. A múlt század első felének volt egyik legolvasottabb szerzője.

Dobsa Lajos lelke bolyong Kosgyánon

Belényestől 20 kilométernyire, a Vida-patak mentén fekvő Kosgyánba (Coşdeni), a ma is álló udvarházába húzódott vissza Dobsa Lajos (1824, Makó – 1902, Kosgyán), Petőfi egykori barátja, Szigligeti szerzőtársa, 1848-as forradalmár, ismert sikeres hírlap- és színműíró, politikus és közéleti személyiség. A faluban mára csak elvétve tudnak róla, létének nyomai megsemmisülnek.

Közönségtalálkozó Kukorelly Endrével

A József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus volt a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum vendége szerdán délután. Mesélt arról, hogy számára mit jelent az írás. Szó volt egyebek között a Tündérvölgy című regényéről, a Samunadrág című gyermekverskötetről és új könyvéről, az Országházi divatokról.

Tabéry, a szürke eminenciás

A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumnak a szervezésében Tabéry Géza-emlékrendezvényt tartottak hétfőn délután a tanintézet dísztermében.

A Szigligeti Társaság első elnöke

RÁDL ÖDÖN jogász, író, a védőügyvédként, tanulmányszerzőként, a közélet animátoraként is jeleskedő, konzervatív beállítottságú férfiú legnagyobb érdeme: egyik alapítója volt a Nagyvárad kulturális életét évtizedeken át befolyásoló, a város művelődési intézményeit, íróit, költőit – még Ady Endrét is! – támogató, Szigligeti nevét viselő egyesületnek.

Oldalak