História

Nagyváradi sajtóhírek az 1875. esztendőből

Megyeszékhelyünk egyik legrégibb napilapja a Nagyvárad. E lap megjelenésének első évtizedéből válogattuk ki az alábbi összeállítást; remélhetőleg érdekességeket rejt a mai olvasó számára is.

A gyufa feltalálójára emlékeztek Albison

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lánglelkű küzdője, Irinyi József albisi szobra magas fák árnyékából emlékezteti az arra járókat, hogy családjára nemcsak az érmelléki szülőfalu lehet büszke, de a magyar nemzet is méltán tartja meg jó emlékezetében.

A Rhédeyek Váradon (1.) – Id. Rhédey Ferenc várkapitány

A Rhédeyek a XIII. század derekán tűntek fel Heves megyében mint előkelő földbirtokosok. Legvalószínűbbnek az Aba nemzetségből való eredeztetésük tűnik. Zsigmond korában Nógrádban is jelentős földterületeket birtokoltak. Mohács után viszont szinte minden birtokuk a török hódoltság alá került. A birtokvesztés következtében a Rhédeyek számára az egyetlen megélhetési lehetőség a katonai pálya maradt.

Lóháton, szekéren át a határon

A magyarországi Hajdú-Bihar Megyei Lovas és Huszár Hagyományőrző Sport- és Kulturális Egyesület az érsemjéni önkormányzattal együttműködve történelmi emlékezést szervezett május 13-án a bihari település főterén.

Ákom Lajos „hazatért”

Régi adósságát törlesztette Margitta, amikor emléktáblát avatott és emléknapot szervezett neves szülöttének, Ákom Lajos orgonaművész-zeneszerzőnek. Életpályáját, munkásságát kevesen ismerték szülővárosában, mondhatni, már-már feledésbe merült. Ezt a hiányosságot ismerte fel a Berettyó-menti és Érmelléki Közművelődési Egyesület és elhatározta, hogy kőbe véseti a nevét. A református egyház segítőtársként csatlakozott, és helyet adott az emléktáblának a műemlék templom falán.

Apja Kanadából, ő Magyarországról jött haza az Érmellékre

Vannak emberek, akiknek életútja regénybe illő. Akik akkor is vállalják a kockázatot, amikor mások elkerülik. Ilyen a Székelyhídon élő, szalacsi származású SZABÓ TIBOR agrármérnök, aki arról híres, hogy 1988 júniusában családjával, feleségével és öt gyermekével átszökött Magyarországra. No meg arról, hogy néhány év múlva visszajött.

Az Ullmann-palota tervezője

Mai ismereteink szerint a nagyváradi születésű Löbl Ferenc építésznek egyetlen alkotása valósult meg szülővárosában, az Ullmann-palota. Az emlékezést rá az teszi időszerűvé, hogy ebben az évben van az építész halálának 75. évfordulója.

A magyar építészet nagymestere (3.)

A Bihar megyei Rév szülötte, Jakab Dezső – alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

A közvilágítás kezdetei

A XVIII. században még csak olajmécsesek világítottak Nagyvárad utcáin, majd 1873 novemberétől bevezették a gázvilágítást, de a nagy előrelépést 1903 decemberétől a villanyvilágítás jelentette.

A magyar építészet nagymestere (2.)

Bihar megyei Rév szülötte, JAKAB DEZSŐ – párban elválaszthatatlan alkotótársával, Komor Marcell-lel – a Kárpát-medence, a történelmi Magyarország tizenöt városának több mint félszáz középületét és bérpalotáját álmodta meg, az általuk európai szintre emelt, legnagyobb hatást elért nemzeti szecesszió jegyében.

Oldalak