Szomszédoló

Szent Dömötör-napi Behajtási ünnep Hortobágyon

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, Hortobágyon a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok és jószágaik egyaránt a télre készülődnek, az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre, hiszen az állat a „havat hazahozta a hátán”, vagyis már nem talált táplálékot a határban.

Az ízek és a pihenés háza Bárándon

KOROKNAI BÉLA a sárréti falusi turizmus meghatározó alakja, a Hajdú-Bihar Megyei Falusi Turizmus Szövetség elnöke és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) egyik alelnöke, akivel évek óta állandó diskurzust folytatok, hol Nagyrábén a Sárrét Íze Fesztiválon, hol kiállításmegnyitókon, szakmai előadások előtt vagy ott, ahol leginkább otthon érzi magát, Bárándon, a Koroknai-portán.

Múlthordozó kerámiák

Nyolcéves volt dr. ROZSNYAI ISTVÁN, amikor családjával együtt 1984-ben áttelepült Nagykárolyból Magyarországra. A szegedi egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát, jelenleg édesanyjával közösen gyógyszertárat működtet Debrecenben. A fiatalember története szokványosnak mondható lenne, ha nem fűződne nevéhez a Kárpát-medence magyar népi kerámiaművészetét felvillantó, Magyarországon szinte páratlan magángyűjtemény.

A tűz és a föld művészete

A fazekasság olyan őskortól ismert foglalatosság, amelyben az agyag és az ember eggyé válik, mint a teremtésben. Az 1918-ban született Fazekas Lajos azonban máshonnan eredeztette ezt a titokzatos mesterséget. Sokszor idézte az édesapjától hallott legendát, mely szerint a fazekasság ördögi mesterség, és a korongot az ördög találta fel.

Múltmentők Bojton

A magyarországi Bojt mintegy húsz kilométerre fekszik Nagyváradtól. Trianon előtt jóval rövidebb volt az oda-vissza, de ma már sorompó zárja le a Bihar megyei Nagyszántón át Váradra vezető utat. A bojtiak hajdanán oda jártak ügyes-bajos dolgaikat intézni, portékáikkal piacolni, ezer szál fűzte őket a bihari megyeszékhelyhez.

Létavértes, a kistérségi főváros

MENYHÁRT KÁROLY második mandátumát tölti Létavértes polgármesteri székében. Nős, két gyermek édesapja, felesége pedagógus. Különböző beosztásokban bizonyított már, többek között volt már aljegyző, jegyző, mielőtt a település első emberévé avanzsált.

Hamvastól a kerékkötőig

Ha valaki tartalmas beszélgetésre vágyik Nagyrábén, e 2200 lelkes hajdú-bihari faluban, menjen el a pálinkafőzdébe. A tulajdonos VÁNYAI GUSZTÁV agrármérnök, aki végzettsége szerint állattenyésztő technikus, mérlegképes könyvelő, desztilláltszeszesital-gyártó, jövedéki ügyintéző is. Négy kontinenst bejárt, de a nagyszülői házban van otthon.

Tormavilág a határ mentén

Alig lépjük át a Székelyhíd–Létavértes határátkelőt, tábla jelzi, Kokad felé jobbra kell letérnünk. A mindössze hétszáz lelket számláló Hajdú-Bihar megyei település szebb időket is megért, volt, amikor ezerhatszázan is lakták az Érmellék egyik gyöngyszemének számító községet. Területének hatvankét százalékát, mintegy 1500 hektárt jó minőségű szántó, harminc százalékát erdő, a fennmaradó részt pedig többnyire mocsaras rét és legelő teszi ki, de a nyírségi homok is bemerészkedett a határába. Nem csoda, hogy a jó és változatos földrajzi adottságai miatt a régiek gyakran mondogatták, az Isten jókedvében teremtette ezt a földet.

Szeri húsvét Ópusztaszeren

Rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn, április 20-21-én Magyarország legnagyobb húsvéti rendezvényén felelevenítik a nemzeti hagyományainkat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, életre kel a skanzen.

Meghívó a 8. Sárrét Íze Fesztiválra

Nagyrábé Berettyóújfalutól és Püspökladánytól, a két kistérségi központtól 20-20 kilométerre fekszik a Nagysárréten. Regionális rendezvényei révén országos hírnévre tett szert. A SÁRRÉT ÍZE FESZTIVÁLT immár nyolcadjára rendezik meg április 26-án, de a SZENT GYÖRGY-NAPI VIGASSÁGOK elnevezésű, főzőversennyel egybekötött, hagyományőrző rendezvény már a tizedik lesz.

Oldalak