Múzeumnyitással zárták az Arany-emlékévet

Rekordidő alatt – a gondolat felvetésétől az átadásig mindössze egy év telt el – varázsolták újjá a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot a Csonkatoronyban. A magyarországi segítséggel kialakított új állandó kiállítást Áder János köztársasági elnök nyitotta meg március 14-én délben.

Méltó zárásaként a bicentenáriumi Arany-évnek, szerdán, március 14-én átadták a nagyközönségnek a Csonkatoronyban berendezett, Arany János életútján végigvezető, felfrissített tárlatot. A koszorús költő születésének 200. évfordulóján, 2017. március 2-án, az emlékév nagyszalontai nyitórendezvényén jelen volt Áder János, Magyarország államfője, és a záró alkalmat is megtisztelte jelenlétével. Az azóta eltelt időben sokan sokat dolgoztak: jelentős magyar állami segítséggel kívül-belül korszerűsítették a tárlatnak helyet adó, emblematikus hajdúvárosi épületet, restaurálták az ott őrzött műtárgyakat és kéziratokat, és interaktív, a XXI. századhoz méltó tárlatot alakítottak ki. Több százan adták tudásukat, kezük munkáját, és hogy szívüket-lelküket is, bizonyítja ezt az, hogy minden apró részletre gondosan odafigyeltek.

Világos, friss, modern – ezekkel a jelzőkkel foglalnám össze a megújult és korszerűsített kiállítótérről és magáról a tárlatról szerzett első benyomásaimat. Vaderna Gábor irodalomtörténész, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, az állandó kiállítás kurátora kalauzolásával még a hivatalos megnyitó előtt járhattuk végig a Csonkatorony öt szintjét. Mint mondta, a múzeum kicsi ugyan, de gazdag, értékes az anyaga.

Már a belépéskor feltűnik, hogy szinte kinyílt a belső tér, ez annak köszönhető, hogy a korábban – azóta elavult – tűzvédelmi előírás miatt lezárt ablakokat szabaddá tették. A természetes fényt a legkorszerűbb világítástechnikával is kiegészítették, ez azonban szinte észrevehetetlen, nem üt el a történelmi falak stílusától.

A torony öt szintjén rendezték el a látnivalókat a „honnan hová?” koncepciót követve. Amint Vaderna Gánbortól megtudtuk, mindössze másfél hét alatt készültek el, éjjel-nappal dolgoztak. A földszinten tehát a szülőváros történelmének bemutatása fogadja a betérőt, a legfontosabb momentumokra összpontosítva. Meghatározó a városalapító hajdúkat letelepítő Bocskai István fejedelmet ábrázoló, tekintélyes méretű festmény.

A kiállított kisebb tárgyak a kétnyelvű (magyar és román) leírásukat tartalmazó pannókkal ellátott tárlóban láthatók üveg alatt, a tárlók pedig dokumentumokat rejtő fiókokkal vannak ellátva. Ezeket a látogatók maguk nyithatják ki, izgalmas felfedezéseket tehetnek így, itt nem érvényes tehát a „semmit a kéznek” múzeumi elv.

A második szinten kaptak helyet az Arany János életútjához kapcsolódó személyes tárgyai, mint a diákládája, a Petőfitől kapott kávéfőzője, híres kalapja, fotelje, sétabotja, a karlsbadi kúrákon összegyűjtött ivóedény-készelte, a kapcsos könyve, a Margit-sziget saját kezűleg rajzolt térképe, feljegyzései stb. A használati tárgyakat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei restaurálták rekordidő alatt, a papír dokumentumokat pedig az Országos Széchenyi Könyvtár szakértő gárdája vette gondozásba. A kéziratok, okmányok nemes másolatai kerültek a falakra, fiókokba, tárlókba, üveglapok közé, az eredetieket – megóvásuk érdekében – külön erre a célra kialakított, klimatizált helyiségben tartják Szalontán.

A harmadik szintet a költő ábrázolásának szentelték. Itt látható egyebek mellett a legismertebb Arany-portré, Barabás Miklós festménye, amit alig egy hónap alatt ugyancsak restauráltak (a vásznon ejtett nagy vágás nyomát is eltüntették). A korábbi tárlat anyagában bukkantak rá egy eddig ismeretlen, 1851 előtt készülhetett fényképre is Arany Jánosról, ennek nagyított másolatát szintén megnézheti a látogató. A mennyezeti gerendákról lelógatott, térben is rendezett portrék előtt egyedi térelválasztót helyeztek el: a múzeumnyitásra odavitt babérkoszorúkból származó, több mint százéves levelek vannak a kordont képező üveglapok közé préselve.

A negyedik szintre felérve – a fokok alá beékelt keresztlécekkel recsegésmentessé tett falépcsőkön – láthatjuk az ugyancsak restaurált bútorokkal berendezett szobabelsőt, ezek a tárgyak Arany László adományából kerültek a múzeumba annak idején.

A legfelső szint kilátóként is szolgál, a négy égtáj felé nézhet szét Nagyszalonta tetői fölött a látogató. Meg lehet pihenni a lépcsőmászás után, s közben interaktív, ötletes játékok segítségével feleleveníteni a tárlaton megtudottakat. Bizonyára nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is szívesen kipróbálják az alkalmatosságokat. Érdemes még tudni, hogy a toronyban saját wi-fi hálózat működik, az okostelefonos alkalmazással pedig további háromnyelvű (magyar, román, angol) tájékoztatót kaphatnak az érdeklődők a kiállítással, illetve Nagyszalontával kapcsolatban.

2018.03.14
Galéria
Vidékünkön még újdonság: a látogató maga fedezheti fel a tárlók fiókjaiban a kincseket
A legendás kalap
Karlsbadi ivókúrák emlékei és a kapcsos könyv
A karosszéket is restaurálták, amiben Arany János örökre elszenderült
Arany bútorai, a háttérben büsztjének másolata, amit a szobrász, Izsó Miklós ajándékozott a költőnek
A legfelső, kilátó szint izgalmas játékokkal várja a látogatókat
Vaderna Gábor kurátor, irodalomtörténész (jobb oldalt) volt a kalauzunk a tárlaton
Ismert és most felfedezett portrék a költőről, előttük a babérkoszorúinak leveleit tartalmazó pannók