Fiskális változásokat hozott az új év

Több fontos adóügyi változás lépett életbe 2018. január elsején, ezek mind a magánszemélyeket, mind a vállalkozásokat érintik. A legfontosabb változásokról Fándly József Marius, a Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság helyettes vezetője tájékoztatott.

Ez az év a legátfogóbb adóváltozást hozta 2004 óta, amikor áttértünk az egykulcsos adórendszerre – mutatott rá a megyei adóhivatal helyettes vezetője az RMDSZ nagyváradi szervezeténél tartott sajtótájékoztatóján. Fándly József Marius többféle változásra hívta fel a figyelmet: módosult a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási (tb) illeték, az általános forgalmi adó (áfa) kifizetésének módja, a mikrovállalkozások adója és így tovább. Például január 1-től valamennyi bevallás, amelyet cégek készítenek az adóhivatalnak, csak elektronikus formában nyújtható be.

 

Csökkent a személyi jövedelemadó

A legfontosabb változás, ami a kormányprogram része volt, a személyi jövedelemadó (szja) csökkentése 16-ról 10 százalékra. Ez január 1-től életbe is lépett, és 4,8 millió regisztrált alkalmazottat érint egész Romániában. Minden hasonló személyi jövedelemnek az adója is 10 százalékos lett, például a 2000 lejnél nagyobb nyugdíjakra számított adó, ez pedig körülbelül 250 ezer nyugdíjast érint. Szintén 16-ról 10 százalékra vitték le az egyéni vállalkozók és családi vállalkozások jövedelemadóját, a kamatadót, a bérbe adott ingatlanért fizetendő szja-t, és azoknak is csökkent az adójuk, akiknek mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmük van.

Nagyon fontos még a minimálbér emelése. Januártól 1450 lejtől 1900 lejre nőtt a minimálbér. Abszolút értékben ez valóban az elmúlt huszonvalahány év legmagasabb, 25 százalék körüli emelése. A nettó összeg viszont körülbelül 1550 lej lesz, 98-100 lejjel több az előző minimálbérnél, mert a járulékrendszert is megváltoztatták.

 

Változott a tb-járulék fizetése

A másik legfontosabb és legtöbbeket érintő változás az, hogy a társadalombiztosítási járulékok fizetése átkerül a munkáltatótól a munkavállalóhoz – mondta Fándly József Marius. „Ezt nem úgy kell érteni, hogy a magánszemélyeknek kell majd kiszámolniuk és befizetniük ezeket az illetékeket az adóhivatalnak, ezt továbbra is a vállalatoknak kell elvégezniük, de az alkalmazott bruttó béréből vonják le őket. Minden alkalmazottnak van egy bruttó bére, eddig ebből levonták a 16,5%-os társadalombiztosítási járulékot, a 16 százalékos adót, a különbség az a nettó bér, amit az ember kézhez kapott. Ezenfelül a munkaadó még fizetett az alkalmazottak bére 22,75%-ának megfelelő társadalombiztosítási hozzájárulást. Tehát az összesen 39,25%-os társadalombiztosítási hozzájárulás az alkalmazottat és a céget is terhelte. Az új rendszer szerint a teljes tb-járulékteher 2 százalékkal csökkent, de a kötelezettségből 35% átkerült az alkalmazottakhoz, és 2,25% marad a cégek költsége.”

Mi lesz az alkalmazottak nyeresége ebből az egész új rendszerből? Először is sokkal kevésbé állhat elő az a kellemetlen helyzet, hogy a munkaadó nem fizeti be az egészség- és társadalombiztosítási járulékot – magyarázta a helyettes vezető. Magyarán megszűnik annak a veszélye, hogy valaki az orvosnál vagy éppen a kórházban szembesül azzal, hogy fizetnie kell a költségeket, mivel a cége nem fizette utána a járulékokat.

Ezeket az úgynevezett kötelezően visszatartandó terheket az egyes személyektől vonják le, és ezeket be kell fizetni az állami költségvetésbe, ugyanis be nem fizetésük bűncselekménynek minősül. A bruttó bér tehát emelkedhet, de többet is vonnak le belőle, a nettó bér ezért körülbelül azonos szinten marad.

Az új rendszerből fakadó másik változás, amely a munkáltatókat érinti, az, hogy az eddig befizetett kilencféle járulék helyett 2018-tól csak hármat (tb, egészségbiztosítási és egy speciális, 2,25%-os hozzájárulás, a régi munkanélküliségi és balesetbiztosítási hozzájárulás összevonásából). „Nem emelték meg tehát az adókat, sőt 2 százalékos járulékcsökkenés van” – magyarázta az adóhivatali elöljáró.

Miért is volt szükség erre a rendszerre? Romániában az Európai Unión belül az egyik legnagyobb a tb-költségvetés deficitje, nem elég a befolyó összeg a kifizetésekre, a nyugdíjakra és egészségbiztosításra. Ez a hiány 2016-ban 15,1 milliárd lej volt, 2017-ben körülbelül 17,5 milliárd, és ez az EU-ban túl soknak számít, le kell vinni 4,5-5 milliárd közé.

 

Vállalkozásokra is vonatkoznak

Ugyancsak fontos változás, hogy mikrovállalkozásnak minősül minden olyan vállalat, aminek a forgalma kevesebb, mint egymillió euró az előző adóévben; így 1%-os adót fizet, illetve 3%-ost, ha nincs egyetlen alkalmazottja sem.

Románia is rálépett arra az útra, hogy megpróbálja a multinacionális cégek által az itt megtermelt pénzt az országban tartani vagy megadóztatni. Eddig ezek nagyon egyszerűen kivihették a bevételüket akár off-shore cégekbe, akár a saját anyavállalatukba sima tőkeátmozgatással, ezt most korlátozzák, megadóztatják azokat a jövedelmeket, amik Romániában termelődtek.

Szintén szigorítás, hogy ha gépjárműveket használnak alkohol- és/vagy cigarettacsempészére, akkor nemcsak az említett termékeket, hanem a gépjárművet is joguk van lefoglalni az adóhivatal dolgozóinak.

 

Ha külföldön dolgozik

Fontos tudniuk a bejelentési kötelezettségükről azoknak a román állampolgároknak, akiknek van romániai lakcímük, román személyi igazolványuk. Ez az előírás már 2012 óta érvényben van, de 2018-tól bírságolják a megsértőit. Minden román állampolgárnak, aki több mint 183 napra megy külföldre munkát vállalni, ki kell töltenie egy adóügyi illetékességet igazoló nyomtatványt 30 nappal az indulása előtt.

„Ezt kevesen teszik – osztotta meg tapasztalatait Fándly József Marius. – Általában mindenki kimegy megnézni, hogy talál-e munkahelyet, lakást stb., de miután megvan a külföldi munkaszerződése és lakcímkártyája, mindenképpen jöjjön haza, és töltsön ki egy ilyen bevallást még a 30 napon belül.” Bár erre 2017. december elseje volt a határidő, aki év elején eleget tesz ennek a kötelezettségnek, azt csak figyelmeztetik, nem bírságolják. Az előírás azokra is vonatkozik, akik nem EU-s tagállamban vállalnak munkát.

2018.03.02
Galéria
Fándly József Marius, a Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság helyettes vezetője
Kulcsszavak: