Továbbra sem harangoz a margittai nagytemplom

Fél éve már, hogy a margittai római katolikus közösség élére Böcskei László nagyváradi megyés püspök Tóth Attila Levente plébánost és Husztig Róbert káplánt nevezte ki. Fiatalos lendülettel, nagy odaadással vetették bele magukat a munkába. Az eltelt időszakban elért eredményekről beszélgettem a plébánossal.

– Ha jól emlékszem, első beszélgetésünkkor is azt hangsúlyoztam, hogy a lelkiségre szeretnénk súlyt fektetni, és ennek fényében szerveztük az elmúlt fél év programjait. Gondolok itt a hajnali rorátékra és az azokat követő közös reggelikre a hívekkel, a „Szállást keres a szent család” hagyományára – kilenc egymás utáni napon közös imádkozás a családokért –, a szentségimádás iskolájára, a felnőtt katekézisre vagy nagyböjtben a folyamatos szentségimádásra. Rendszeresen találkozunk a családokkal, új párok felé nyitunk, hogy bővüljön e téren is közösségi tevékenységünk.

Hogyan, milyen módon szólítják meg a fiatalokat, gyermekeket?

– A fiatalok megszólítása nehezebb nemcsak itt, hanem mindenhol. Nálunk az iskolában és a plébánián rendszeres hitoktatás van, emellett kéthetente gitárórákat tartunk. Egy szabadkai fiatalember tanítja a fiataljainkat, szép számban jelentkeztek, majdnem 25 állandó részvevője van a gitáróráknak. Reményeink szerint a későbbiekben ők fognak zenélni az ifjúsági szentmiséken.

Úgy tudom, fontosnak tartják a testvéregyházi kapcsolatok kialakítását is. Kérem, beszéljen erről is olvasóinknak!

– Jelenleg kettő van folyamatban, az egyik egy magyarországi közösség felé irányul. A hódmezővásárhelyi iskola kórusával akarunk tartós kapcsolatot kialakítani, az énekkar vezetője a margittai származású Fésűs Tibor. Már meghívtuk őket az Árpád-házi Szent Margit-templom januárban megtartott búcsúünnepére, el is jöttek, és énekeikkel tették szebbé ünnepünket. A közeljövőben egy fiatalokból álló csoport viszonozza majd a látogatásukat, azután ők újra eljönnek a nyári bibliatáborunkra. A másik irány Husztig Róbert atyának köszönhető, aki Dél-Tirolban, Brixenben tanult. Az ő kapcsolatai által egy nyolcfős delegációval a várostól mintegy 50 kilométerre található Kurtatsch nevű településre látogattunk a testvérkapcsolat kialakítása érdekében. Ennek célja, hogy kölcsönös látogatások által az itteniek megismerkedjenek az ottani szemlélettel, az ottaniak pedig a mienkkel. Azt már most megláthattuk, hogy az ottani papok nagyon leterheltek, hiszen nagyon kevesen vannak. Egy papnak akár 8 plébániát is el kell látnia. Szerencsére sok az önkéntes, ők sokat tesznek az ottani katolikus egyház életben tartásáért. Az önkéntesek példáját jó volna itthon is követni. Útba ejtettük a melki apátságot, ez nekünk azért is érdekes, mert tudott dolog, hogy Margittán fontos szerepet játszott. Igen kiterjedt földbirtoka volt a városban, és címere még ma is látható a mai városházán, mely egykor az ő tulajdonuk volt. Fogadott bennünket a melki apát, elbeszélgettünk arról, miként lehetne szorosabb kapcsolatot kiépíteni. Ez lassúbb folyamat, de elképzelhető. Elzarándokoltunk Mariazellbe is, és szentmisét mutattunk be magyar nyelven. A misét én celebráltam, Husztig Róbert atya prédikált, Dél-Tirolban pedig Husztig Róbert atya volt a főcelebráns, és ő prédikált német nyelven.

A lelkieken túl milyen fizikai munkálatokat végeztek el, illetve mit terveznek megvalósítani a következő években?

– Sikerült a plébániát kifestetni, a legszükségesebb javításokat elvégezni. A következő időszakban a kistemplom külső-belső felújítása az elsődleges, hiszen 2022-ben lesz 300 éves, és addig szeretnénk „új ruhába öltöztetni”. Műemlék épületről van szó, emiatt bonyolultabb a munka, és az anyagi vonzata is nagyobb. Már elindítottuk a dokumentáció összeállítását. Közösségünk szíve valójában ebben a templomban dobog, hiszen az idősebbeket ide kötik egyházi élményeik, itt részesültek a Szentségben. Ezt tekintik „a” templomnak. Támogatást kapunk a felújításhoz a püspökségtől, és természetesen szeretettel fogadunk minden segítséget a híveinktől. Lelki síkon folytatjuk a nyári bibliatábort, szeretnénk feleleveníteni a taizéi közösséget, mely egy időben nagyon aktívan működött Margittán. Ez újabb kapukat nyitna más közösségek megismeréséhez. Szeretnénk családi napokat szervezni a helyiek és környékbeliek számára.

Évek óta megvan a harang a nagytemplom számára. Nagyon sok hívet érdekel, hogy mikorra várható, hogy megkonduljon az Árpád-házi Szent Margit-templom harangja.

– Úgy tudom, hogy építészeti szempontból mind a mai napig nincs olyan állapotban a torony, hogy befogadja a harangot. Ezzel a témával nem sokat foglalkoztam, mert a prioritás most a kistemplom felújítása. Szakemberek bevonásával meg fogjuk vizsgálni a helyzetet.

Meg lesz-e oldva valamikor a nagytemplom fűtése, és ha igen, hogyan?

– Szeretnénk a fűtést megoldani. Padfűtésre gondoltunk, de mivel nem kaptunk rá pályázati támogatást, és a plébánia önerőből nem tudja fedezni, ez még várat magára. A kistemplom fűtésére most több pénzt fordítunk, ezért arra kérjük a hidegre érzékeny híveinket, járjanak misére a kistemplomba.

Van-e kilátás arra, hogy újra legyen kántora a margittai katolikus közösségnek?

– Sajnos a pap-, a hitoktató- és kántorhiány lassan általánossá válik. Idén is mindössze két kántor fog végezni a gyulafehérvári iskolában. Nekik már Székelyföldön biztos helyük van. Sajnos egyelőre nem látok megoldást, de folyamatosan keressük.

 

2019.06.03
Galéria
Tóth Attila Levente plébános a nagytemplom búcsúünnepén
A kistemplom renoválása elsődleges
Belülről is ráfér a felújítás a kistemplomra
Útban Dél-Tirol felé a margittai küldöttség
Egyelőre üresen áll a nagytemplom harangtornya