Szalmából font csodák

Sok évvel ezelőtt Fekete Mária vezetésével kezdte meg működését a hajdúvárosban a Sinka István Kézműves Kör. Égisze alatt a hagyományőrző kézműves foglalkozásokat nemcsak a gyerekek, hanem az idősebb korosztály tagjai is elsajátíthatták. Így tanulta meg az évek során egyre több szépkorú például a szalmafonást. JÁMBOR MAGDOLNA is közéjük tartozik.

– A szalmafonás nemcsak az alkotásból áll, hanem a nyersanyagot is elő kell készíteni. – mesélte lapunknak Jámbor Magdolna nyugdíjas kézműves, aki az évek során megtanulta a szalma-, csuhé- és gyékényfonás, illetve a gyöngyfűzés minden trükkjét. – Ahhoz, hogy szebbnél szebb dísztárgyakat vagy használati eszközöket lehessen fonni a szalmából, előbb ízekre kell szedni, meg kell tisztítani, majd kikénezni. A kézműves-foglalkozások célja, hogy megőrizzük a régi hagyományokat, és hogy továbbadjuk tudásunkat a fiatal generációknak.

A Sinka István Kézműves Kör felnőtt csoportjának tagjai hetente egyszer találkoznak a műhelyben, és csodálatos dolgokat alkotnak, emellett rendszeresen részt vesznek a gyerekekkel a különböző kézművestáborokban, és ott is szívesen tanítanak.

– Miket szoktak készíteni a szalmából, csuhéból?

– Szalmából ékszertartó dobozt, fali díszeket, kopogtatókat, karácsonyi és húsvéti díszeket, csuhéból babákat, virágokat és még sok egyéb apróságot. A lehetőségeknek igazából csak a fantázia és a türelem szab határt.

– Hogyan szerzik be az alapanyagokat?

– A régi időkben még kimentünk a búzamezőkre, és sarlóval levágtuk a búzát. Ősszel, miután a tulajdonosok összeszedték a kukoricát, mentünk, és leszedtük az otthagyott csuhét. A szalmát kalákában tisztítottuk és vágtuk, kikéneztük, hogy tartósabb és szebb legyen. Manapság már ezek a folyamatok is nagyrészt gépesítve vannak, így kevesebb a dolgunk, és szerencsére mindig sikerül találni egy-egy olyan gazdát, aki közreműködik abban, hogy a kézműveskörnek elegendő alapanyaga legyen a szezonra.

– Kiknek adják át a tudásukat?

– Főleg a gyerekeknek. Ha úgy adódik, és szükség van a segítségünkre, örömmel besegítünk a különböző bemutatókon, vásárokon és a kézművestáborokban is.

– Milyen korosztály nyitott leginkább a szalmafonásra?

– A 9-10 éves gyerekek már nagyon szépen tudnak dolgozni a szalmával és a csuhéval, és nagy örömünkre érdekli is őket ez a hagyományőrző tevékenység.

– Ön mióta foglalkozik ezekkel a kézművestechnikákkal?

– Már több mint tíz esztendeje annak, hogy megismerkedtem ezekkel a csodálatos tevékenységekkel. Akkoriban még Fekete Mária volt a körvezető, majd átadta a stafétát a jelenlegi vezetőnknek, Bondár Hajnalkának, aki megkért minket, nyugdíjas kézműveseket, hogy maradjunk a csapat tagjai, és segítsünk neki irányítani az olykor vad ifjúságot. Mi, nyugdíjasok pedig nagyon örülünk neki, hogy a fiatalok között lehetünk, és szükség van a segítségünkre, így természetesen örömmel egyengetjük a fiatalság kézműves útját, ameddig az erőnk engedi.

2019.10.03
Galéria
Jámbor Magdolna szeretettel oktatja a gyerekeket a szalmafonás fortélyaira