Az aradi vértanúkra emlékeztek Nagyváradon

A várad-olaszi református templomban és Nagysándor József mártír tábornok emléktáblájánál emlékeztek a 170. éve kivégzett aradi tábornokokra Nagyváradon.

Az ökumenikus istentisztelet megható pillanatokkal kezdődött, ugyanis miközben Dénes István Lukács esperes a vértanú tábornokok neveit említette, Nacsádiné Csuka Melinda lelkipásztor egy-egy szál fehér rózsát tett a vázába emlékükre. Dénes István Lukács Máté evangéliumára alapozta igehirdetését, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézus sorsközösséget vállalt a mindennapi emberekkel, hiszen leült a sokaság közé, amikor tanította őket. A boldog-mondások közül a nyolcadikat idézte az esperes, mondván: lehet boldog az, aki üldöznek, hiszen az elköteleződés – Krisztus, egy hivatás, egy ember, egy nemzet mellett – áldozatokkal jár. Október 6. gyásznap is, olyan emberekre emlékezünk, akik hittek a szabadságban, s ez az életükbe kerül, de az ő haláluk bizonyságtétel, hogy merjük vállalni hitünket, nemzeti hovatartozásunkat, mondta az esperes.

Szabó Ervin várad-olaszi plébános Szent János evangéliumát idézte, s megemlítette Kossuth Lajos torinói beszédének hangfelvételét, amelyen magyar Golgotának nevezte Aradot. Keresztényként az a feladatunk, hogy megemlékezzünk az aradi vértanúkról, s imádkozzunk lelki üdvükért, mondta a plébános. Azt is megjegyezte: szívesen jön ökumenikus alkalmakra, hiszen ezek lényege az egység.

Kardos József unitárius lelkipásztor szintén Máté evangéliumát idézte, s arra is emlékeztetett: 170 éve a bosszú sötétsége borult Magyarországra. Egy apró fény megtöri, több apró fény pedig eloszlatja a sötétséget, a nemzetet nemcsak a hőstettek építik, hanem az összetartás, az egymásra való figyelés is.

Szakács Zoltán és leánya, Kata zenés szolgálata után Demeter Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja emlékeztetett rá: a 13 tábornok, bár volt közülük, aki nem is beszélt magyarul, magyar volt, mert a magyar alkotmányra tett esküt. Ezt követően Mátyás Attila evangélikus lelkipásztor szétforgácsolódástól is óvó üzenetét Dénes István Lukács olvasta fel, majd Nagysándor József emléktáblájánál folytatódott a megemlékezés.

Itt a koszorúzást kissé megnehezítette, hogy a Nagysándor (ma Aurel Lazăr) utca felújítás alatt áll. A Szacsvay Imre Általános Iskola és a művészeti líceum tanulóinak rövid verses-zenés összeállítása után Szabó József megyemenedzser, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető alelnöke beszédében felidézte a 13 aradi vértanú egy-egy jellemző tettét vagy élethelyzetét, majd Nagysándor Józsefet idézte: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett!” Az ügyvezető alelnök beszédében arra figyelmeztetett, hogy: „A mai Nagyváradon nehéz idők járnak, mert az itt élő magyaroknak szimbólumaikért, kultúrájukért és az anyanyelvi oktatási intézményeikért is komolyan meg kell küzdeniük”. Szabó József azt is hozzátette, hogy a megyei tanács RMDSZ-es elnökét azért kiáltják ki nemzetárulónak, mert magyarként magyar útlevele is van, s hogy bár a polgármester házi krónikásai szerint Nagyvárad látványosan fejlődik, ez azzal jár, hogy ami ma a magyarokhoz köthető a városban, az lassan csak emlék marad. „Nekünk ez ellen kell ma küzdenünk, ez ellen kell ma felszólalnunk mindenhol, ahol csak szólni hagynak minket. Minden szinten, minden testületben küzdenünk kell hagyományainkért, iskoláinkért, templomainkért! Ezt üzenik ma nekünk az aradi vértanúk is” – zárta beszédét az ügyvezető alelnök, majd a Francisc Hubic Művészeti Iskola fúvószenekarának kíséretével a koszorúzás következett.

2019.10.07
Galéria
Dénes István Lukács és Nacsádiné Csuka Melinda
Szabó Ervin
Kardos József
Szabó József mondott beszédet Nagysándor József emléktáblájánál
Zenés szolgálat a várad-olaszi templomban
Demeter Katalin
Konzuli főhajtás
A felásott úttest kissé megnehezítette a koszorúzást