Érsemjén két napig ünnepelt
A hagyományokhoz ragaszkodva ebben az évben is augusztus utolsó előtti hétvégéjén tartottak falunapot Érsemjénben. A 21. alkalommal megrendezett ünnepségsorozat programjának összeállítói ezúttal is ügyeltek arra, hogy a lakosság minden rétege megtalálja a számára leginkább kedvelt időtöltést. A hagyományőrzést, a népszokásokat, a múltból merítő jövőteremtést is sikerült felvillantaniuk, ahogyan a keresztény hit megtartó erejét is érvényre juttatták.
Az eseménysor második napjának délelőttjén népviseletbe öltözött lányok kíséretében lovasok parádéztak a falu utcáin, ünnepelni hívogatták a lakosságot. A kerítések mögül kileselkedők megelégedéssel nyugtázták a gyönyörű látványt, hogy van itt még fiatalság, lesz magyar jövő. Balazsi József polgármester is ezért munkálkodik, de ő már sokkal árnyaltabban látja ezt, legalábbis ekként fogalmazott a Népkertben megtartott falunapi megnyitón: „Régebben azt mondták, hogy Magyarország olyan ország, amelyiknek a határain kívül dobog a szíve. Ma már Erdélyről is elmondható ez, hisz fiataljaink külföldre mennek boldogulást keresni. Legalább mi, az itthon maradottak mutassunk példát összetartásból, helytállásból az utánunk következőknek.”
Cseke Attila szenátor Érsemjén érdemeit sorolta fel: „Ez az a település, amely többszörösen is büszke lehet magára. Egyrészt egyedülálló módon itt tartanak szabadtéri ökumenikus istentiszteletet a faluünnepen. A legszebb porta verseny ötlete is innen indult, továbbá ritka az olyan faluközösség, amely ennyi hírességet adott a nemzetnek. Ez arra kötelez, hogy mindenki a maga helyén, legjobb tudása szerint tegye a dolgát. Ahogyan Luther Márton mondotta: »Mindenki tanulja meg a saját leckéjét.«”
A Népkert évszázados fáinak árnya alatt elhangzott ünnepi beszédek után kezdetét vette a közös istentisztelet. A szép számban megjelent hívek előtt elsőként Csáki Márta református lelkipásztor hirdetett igét, majd a református kórus szolgálatát hallgathatták meg Csáki Károly kántor vezetésével. Majd Nagy János római katolikus plébános a mai nemzedék egyháztól való eltávolodásának okairól beszélt. Végezetül pedig Radu Sabău ortodox pap szólt az egybegyűltekhez. Az egyházi esemény végeztével a polgármester emlékeztetett arra, hogy a három felekezet lelkészei a nehéz időkben is összefogtak: amikor emlékművet akartak állítani a háborúkban elesetteknek, az akkori kormánybiztos gáncsoskodásai ellen közösen léptek fel.
A legszebb porta verseny eredményét is a Népkertben hirdették ki, összesen négy első, nyolc-nyolc második és harmadik díjat adtak át. Az első díjjal járó háromévi adómentességgel megtakarított összeget Dobos Ariela az Ezüstperje Néptánccsoportnak ajánlotta fel.
A Népkertből kivonulókat kisbuszok várták, ugyanis a Csiha-kúriánál folytatódtak az események. Ott Csiha Kálmán néhai református püspök születésének 90. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak.
A helyszínen Balazsi József felidézte azokat az időket, amikor szorosabb kapcsolatba került a főtiszteletű úrral; sokat fáradoztak azon, hogy a család egykori birtokát visszaszerezzék. Arra kérte a leszármazottakat, hogy továbbra is őrizzék a püspök hagyatékát. Gábor Márkó diák nagy átéléssel adta elő Csiha Kálmánnak A mélyben című versét, majd Cseke Attila többek között a püspök gondolatait idézte: „Fogollyá nem az lesz, akit rácsok mögé zárnak, hanem akinek átnőnek a lelkén a rácsok. De aki tudja, hogy van valaki, aki minden rácsnál hatalmasabb, és hozzá kötődik, és tőle kap erőt, azt fogollyá tenni nem lehet soha.” Ősz Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa méltatásában kifejtette: Csiha Kálmán nem püspöksége okán vált nagy emberré, hanem azért választották püspökké, mert óriás volt. Miután a kúria falára helyezett emléktáblát Csiha Kálmán lánya, Nagy Emese leleplezte, lelkészek mondtak áldást.
A többórányi rendezvénysor részeként a központi szoborparkban fiatalok ünnepi műsorral emlékeztek a falu híres szülöttére, Kazinczy Ferencre, majd megkoszorúzták a nyelvújító, valamint Csiha Kálmán szobrát.
Eközben a futballpályán fogatok versenyeztek. Az akadályhajtásban Petre Fitero jeleskedett, a vadászhajtást Deák Sándor nyerte. A helyi gazdák fogat-szépségversenye során Györki Csaba vívta ki leginkább a zsűri elismerését.
A délutáni és az esti programok a Népkertben folytatódtak: az óvodások és a kisiskolások táncműsora után az Ezüstperje Néptánccsoport és meghívottai színvonalas produkciójukkal parádéztak. A késő este már a könnyedebb szórakozás jegyében telt.
