Szobrot állítottak a 15. aradi vértanúnak

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc tizenötödik aradi vértanújának, Kazinczy Lajos ezredesnek a szobrát leplezték le október utolsó hétvégéjén Érsemjénben. A büszt a község központi parkjában áll.

Október 6-án hajlamosak vagyunk csupán az azon a napon kivégzett tizenhárom aradi vértanúra emlékezni, pedig rajtuk kívül további két magas rangú honvédtisztet is kivégeztek Aradon. Már október 6. előtt felakasztották Ormai Norbert ezredest, 25-én pedig Kazinczy Lajost lőtték agyon a vársáncban. Kazinczy Lajos édesapja, Kazinczy Ferenc nyelvújítónk révén kapcsolódik Érsemjénhez. A szoborállítás egy évvel ezelőtt vetődött fel, a debreceni huszárok ötlete egy év múltán megvalósult. Többen is hozzájárultak a szobor elkészítésének költségeihez, az ötletadók például 100 ezer forinttal.

A szoboravató ünnepséget egyházi eseménnyel kötötték össze, huszárok álltak díszőrséget. Csáky Márta református lelkipásztor az Istenbe vetett hit nemzetmegtartó erejéről beszélt, majd kiosztotta újborra az úrvacsorát. A templomi együttlét után a sokaság átvonult az átellenben lévő központi parkba, amely lassan már szoborparkká alakul, hisz sokasodnak az ott felállított szobrok, emlékjelek.

A huszárok fegyelmezett sorokban vonultak fel, majd Balazsi József polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy Semjénben mindig is megemlékeztek Kazinczy Lajosról, húsz évvel ezelőtt csónak alakú kopjafát állítottak tiszteletére, később pedig újabb emlékjel került a múzeum udvarára. „Manapság is tennünk kell megmaradásunkért. A legnagyobb veszély, hogy elhagyjuk szülőföldünket, szétszóródunk a nagyvilágban” – figyelmeztetett a polgármester. A későbbiekben elmondta, hogy a szobrot már láthattuk a televízióban: az egy héttel azelőtt megrendezett XII. Nemzeti Vágta ezúttal Kazinczy Lajos előtt tisztelgett, s a szervezők erre az alkalomra kölcsönkérték az alkotást. A díjátadás a budapesti Hősök terén az érsemjéni szobor előtt ment végbe.

Végleges helyén a szobrot úgy állították fel, hogy az szembe nézzen az édesapa, Kazinczy Ferenc büsztjével. (A nyelvújító szobrának költségeit annak idején a falu másik nagy szülötte, Fráter Loránd, a „nótás kapitány” muzsikálta össze.)

Az avatón a magyar kormány képviseletében Kalmár Ferenc miniszteri biztos szólt az ünneplőkhöz. A huszonkilenc évesen kivégzett, ismeretlen helyen elhantolt Kazinczy Lajos ezredes életútját méltatta, akinek utolsó szavai is a nemzetféltést tükrözték: „Istenem, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!” A továbbiakban szólt kormánya nemzetpolitikájáról, illetve a magyar történelem meghamisítására irányuló törekvés jelentette veszélyről. Személyes hangvételre váltva a miniszteri biztos elmondta, hogy Brassóban született, az Érmihályfalván eltemetett anyai nagyapja pedig a közelben lévő Csiha-tanyán élt. „Ezeket a gyökereket mindmáig a lelkünkben hordozzuk” – fogalmazott a magyarországi vendég.

Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-elnök, szenátor egyértelművé tette, hogy 1849 történései nem félemlítenek meg bennünket, hőseink cselekedetei bátorságot adnak a cselekvésre, amely szabadságunk megőrzésére irányul. A mi szabadságunk megteremtésével nem akarjuk megcsonkítani a másokét. Fontos a szabadság kifejezés helyes értelmezése: nem azt jelenti, hogy azt teszel, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned azt, amit nem akarsz – fogalmazott Cseke.

Csontos János, a debreceni huszárok vezetője „jelentést tett” Kazinczy Lajos ezredes úrnak a mai utódok helytállásáról. Huszárjai közelebbi és messzi tájakról érkeztek tiszteletet tenni: Bihardiószegről, Szentjobbról, több szilágysági településről, Gidófalváról (Kovászna megye), Hámosfalváról (Felvidék), Backamadarasról, Makfalváról, Erdőszentgyörgyről (Maros megye), valamint Álmosdról, Debrecenből, Nagyrábéról, Nádudvarról, Hortobágyról és Létavértesről (Magyarország). „A magyar emlékezetpolitika eddig csak az aradi tizenháromról beszélt, de itt most nemzeti emlékhelyet avatunk. Vannak még további érdemtelenül elfeledettek, mint például Lenkey János tábornok, aki emlékezetét vesztve börtönben halt meg” – sorolta a hagyományőrző huszártiszt.

Lelik István amellett, hogy elszavalta a Szózatot, elmondta, hogy a Csíkszeredába száműzött Csiha családtól hallott első ízben Érsemjénről. Eldöntötte, hogy anyagilag is hozzájárul a szobor felállításához.

Az ünnepi beszédek után a huszárok díszőrsége mellett Cseke Attila, Kalmár Ferenc és Csontos János leleplezte a székelyhídi születésű Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrász alkotását. Majd Csáky Márta református lelkipásztor és Nagy János római katolikus plébános megáldotta az emlékhelyet.

A megemlékezés ünnepi pillanatai a Fráter Loránd Művelődési Házban folytatódtak, itt dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. igazgatója – maga is támogató – szólt a nézőteret megtöltő sokasághoz. Hamarosan benépesült a színpad is, a helyi Ezüstperje Néptánccsoport alkalomhoz illő, magas szinten koreografált táncműsort mutatott be. A produkciót Kazinczy Lajosról készült életrajzi film (Szép halál volt) levetített részleteivel egészítették ki, ezzel is fokozva az érzelmi hatást. Nem kevesebb dicséretet érdemel a Hajdú Néptáncegyüttes (Magyarország) fergeteges előadása, valamint a táncosokat kísérő Saroglya zenekar produkciója.

2020.01.25
Galéria
Cseke Attila, Csontos János és Kalmár Ferenc leplezte le a szobrot
Balazsi József polgármester
Huszárok felsereglése
Főhajtás a szobor előtt
A Hajdú Néptáncegyüttes a semjéni színpadon
A helybeli Ezüstperje táncosai
Kulcsszavak: