Több gond is van a választási törvény megváltoztatásával

A szenátus szerdán elutasította a választási törvényt módosító, 26-os számú sürgősségi kormányrendeletet, arról a képviselőház dönthet – mondta el CSEKE ATTILA RMDSZ-es szenátor csütörtökön Nagyváradon.

A választási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet több pontja is alkotmányellenes, és egyes változtatásai elfogadhatatlanok – szögezte le Cseke Attila, és tételesen felsorolta az alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit is. Tilos például a választási törvényt egy évvel a választások előtt megváltoztatni, mivel ez a Velencei Bizottság véleménye szerint is a változtatást elvégző párt érdekeit szolgálja. Alkotmányellenes az is, hogy a kormány nem kérte Törvényhozói Tanács véleményezését a sürgősségi kormányrendeletről, de más probléma is van a február 4-én, megbuktatásának napjára virradóra az Orban-kormány által 24-másikkal együtt elfogadott sürgősségi rendelettel, tette hozzá a szenátor.

Romániában a parlamenti választásokon megyei pártlistákra lehet szavazni, eddig ezt csak az adott megye lakói tehették, és a megyék lakosságának száma alapján határozták meg az illető megyének jutó képviselőházi és szenátusi helyek számát. A sürgősségi kormányrendelet szerint ezentúl bárki az ország bármelyik megyéjében szavazhatna. Ez olyan újítás, ami sehol sincs, mondta Cseke Attila, s arra is rámutatott, a módosításból nem derül ki, hogyha esetleg Bihar megyében mondjuk 50 ezerrel többen voksolnak, mint az állandó lakosság létszáma, az változtat-e a megyei mandátumok számán.

Aggályos az is, hogy bővítették a mozgóurnára jogosultak körét, ráadásul az urnának eddig 21 órakor kötelező módon a szavazókörzetben kellett lennie. Ezt az előírást eltörölték, illetve bevezették azt, hogy a szavazókörzet elnöke 23.59 óráig meghosszabbíthatja a szavazókörzete nyitva tartását. Abszurd, hogy miközben 21 órakor már az exit pollok adatait láthatják, egyesek még mehetnek szavazni, ráadásul a mozgóurnát sem zárják le, hangzott el.

A sürgősségi kormányrendelet szerint nem minősül kihágásnak sem a szombaton reggel 7 órakor beálló kampánycsend megsértése, sem a választás napján a polgárok befolyásolása, ami szintén visszaélésekre adhat alkalmat, mondta Cseke Attila. A szenátor azt is elmondta: a jogszabálytervezet a képviselőház elé kerül, az ügyben az a döntő ház. Ha ott esetleg elfogadják, Klaus Iohannis államfőnek három lehetősége van: kihirdeti a törvényt, visszaküldi parlamenti felülvizsgálatra vagy az alkotmánybírósághoz fordul.

2020.02.20
Galéria