Kézzel készített, ötletes szépségek

A kézműveskedés sokaknak kikapcsolódást jelent, vannak olyanok is, akik üzletet építenek erre az iparágra, de akárhogy is, mindenképpen virágzanak a kreatív kedvtelések. Rengeteg technika és egyre több alkotótábor szolgálja ki a hobbiművészeket, Nagyszalontán például külön alkotócsoport dolgozik, és termékvásárokat szervezve igyekeznek még több emberhez eljuttatni az érdekes ötleteket. A vásárok főszervezője Mados Andrea, a Handmade Salonta csoport tagja. Ő maga is szebbnél szebb ajándéktárgyakat kreál, s örömmel válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre.

– Mi késztette arra, hogy kreatív tárgyak készítésével foglalkozzék?

– Főállásban fordító és német magántanár, mellékállásban kézműves vagyok, a MANDIbo Handmade névvel jelzett termékek alkotója. Már gyerekkorom óta vonzott a kézművesség, nagymamám óvodás koromban adta a kezembe az első horgolótűt, mutatta meg a varrás fogásait, később a cserkésztáborokban megtanultam barátság-karkötőket készíteni, majd a különböző terménymagokból összeállított ékszereimmel kerestem meg a zsebpénzemet. Miután férjhez mentem és megszülettek a fiaim, együtt kézműveskedtem velük és a kis barátaikkal. Nagyszalontán alkalmam nyílt a helyi hagyományőrző kézműveskörben is tevékenykedni, jelenleg pedig a helyi kézművesvásárokat szervezem.

– Honnan merít inspirációt, van-e preferált stílusa, kedvenc alapanyaga?

– A kézművesség kikapcsol, balzsam a léleknek, terápia. Nem is tudom elképzelni az életem nélküle, hiányérzetem támad, ha valamiért nem jut elég időm rá. 2008 óta foglalkozom vele komolyabban, addig javarészt csak a családnak, barátoknak alkottam, de annyira megnőtt a készlet, hogy muszáj volt lépnem. 2010-ben kaptam az első meghívásomat egy váradi kézművesvásárba, azóta nincs megállás. A megyeszékhelyen kívül Marosvásárhelyen és Marosszentgyörgyön is évek óta vásározok. Termékeim ez alatt a „röpke” tíz év alatt sok változáson mentek keresztül. Szalvétatechnikás gipszképekkel és ajándéktárgyakkal kezdtem, majd áttértem a fára, mostanában pedig a dekupázs mellett tűzzel hímzett (pirogravírozott), személyre szabható képecskéket és ajándéktárgyakat készítek. Ez utóbbi a jelenlegi kedvencem, de szívesen kísérletezek más technikákkal is, és igyekszem mindig újítani, illetve újat tanulni. Inspirációból sosincs hiány, lehet az egy kedélyállapot, egy vicces helyzet vagy épp az interneten látott, személyes stílusomra átalakított, újragondolt ajándéktárgy. Nagyon sok bátorító visszajelzést kaptam az elmúlt években, jólesik látnom, ahogy a vásárokban az asztalomhoz érkező új és visszatérő látogatók arcára mosolyt tudok csalni.

– Mennyire van kereslet napjainkban a kézzel készített tárgyakra?

– Annak ellenére, hogy a nagyvárosokhoz képest Nagyszalontán jóval kevesebb az érdeklődés a kézműves termékek iránt, mi minden évben több alkalommal is – havonta, kéthavonta, nagyobb eseményekkor – összegyűlünk a Zilahy Lajos Művelődési Házban vásározni. Ilyenkor gyermekfoglalkozást is tartunk, társasjátéksarok működik, majd a kézművesek által felajánlott tárgyakból tombolahúzással zárul az esemény. Fontos megérteni, hogy egy kézműves tárgy nem tucattermék, az alkotó sokáig tanult és kísérletezett, amíg eljutott a késztermékig, szíve-lelke benne van, személyre is szabható, ami nagy előny és így érték is, saját lelke, története van. Örömmel látom, hogy évről évre egyre többen értékelik ezt a tevékenységet, egyre többen vásárolnak helyi kézművesektől, vagy épp kezdenek foglalkozni vele, így a kézzel készült dísz- és használati tárgyak ismét teret hódítanak, divatba jönnek.

– Mi a hitvallása a Handmade Salonta csoportnak?

– A csoportot Balázs Izolda alapította, én 2016-ban vettem át tőle a vásárok szervezését. Mi többségében nem a hagyományos, hanem a modern kézműveseket képviseljük, újabb ágakban tevékenykedünk, de köreinkben a hagyományőrző – szalmafonó, fafaragó – kézművesek is jelen vannak, és érdekes látni, ahogy a hagyományos és modern technikák ötvöződnek. Horgolt, kötött, varrott díszek és használati tárgyak, ékszerek, papírfonott táskák, különböző technikával készült ékszerek, háromdimenziós képeslapok, papír- és száraz virágból készült dekorációk, szalvétatechnikával díszített dobozok és képek, mézeskalácsok, csodaszép szalmafonások, fafaragások kavalkádja van majdnem minden vásárunkon, és a kínálat vásárról vásárra egyre változatosabb.

– Ebben az évben milyen rendezvényekre készül a csoporttal?

– A legutóbbi vásárunk február 10-én volt Valentin-napi témával, gyerekfoglalkozással, majd következik a húsvét előtti, aztán a májusi a Szalontai Napokon, szeptemberben a kolbászfesztiválon, és karácsony előtt találkozunk újra. Aki szeretne mindig idejében értesülni az épp aktuális programjainkról, a kézműveseink kínálatáról, vagy csatlakozna hozzánk, az felkereshet minket a közösségi oldalunkon is.

A kézműveskedés sokaknak kikapcsolódást jelent, vannak olyanok is, akik üzletet építenek erre az iparágra, de akárhogy is, mindenképpen virágzanak a kreatív kedvtelések. Rengeteg technika és egyre több alkotótábor szolgálja ki a hobbiművészeket, Nagyszalontán például külön alkotócsoport dolgozik, és termékvásárokat szervezve igyekeznek még több emberhez eljuttatni az érdekes ötleteket. A vásárok főszervezője Mados Andrea, a Handmade Salonta csoport tagja. Ő maga is szebbnél szebb ajándéktárgyakat kreál, s örömmel válaszolt a témával kapcsolatos kérdéseinkre.

– Mi késztette arra, hogy kreatív tárgyak készítésével foglalkozzék?

– Főállásban fordító és német magántanár, mellékállásban kézműves vagyok, a MANDIbo Handmade névvel jelzett termékek alkotója. Már gyerekkorom óta vonzott a kézművesség, nagymamám óvodás koromban adta a kezembe az első horgolótűt, mutatta meg a varrás fogásait, később a cserkésztáborokban megtanultam barátság-karkötőket készíteni, majd a különböző terménymagokból összeállított ékszereimmel kerestem meg a zsebpénzemet. Miután férjhez mentem és megszülettek a fiaim, együtt kézműveskedtem velük és a kis barátaikkal. Nagyszalontán alkalmam nyílt a helyi hagyományőrző kézműveskörben is tevékenykedni, jelenleg pedig a helyi kézművesvásárokat szervezem.

– Honnan merít inspirációt, van-e preferált stílusa, kedvenc alapanyaga?

– A kézművesség kikapcsol, balzsam a léleknek, terápia. Nem is tudom elképzelni az életem nélküle, hiányérzetem támad, ha valamiért nem jut elég időm rá. 2008 óta foglalkozom vele komolyabban, addig javarészt csak a családnak, barátoknak alkottam, de annyira megnőtt a készlet, hogy muszáj volt lépnem. 2010-ben kaptam az első meghívásomat egy váradi kézművesvásárba, azóta nincs megállás. A megyeszékhelyen kívül Marosvásárhelyen és Marosszentgyörgyön is évek óta vásározok. Termékeim ez alatt a „röpke” tíz év alatt sok változáson mentek keresztül. Szalvétatechnikás gipszképekkel és ajándéktárgyakkal kezdtem, majd áttértem a fára, mostanában pedig a dekupázs mellett tűzzel hímzett (pirogravírozott), személyre szabható képecskéket és ajándéktárgyakat készítek. Ez utóbbi a jelenlegi kedvencem, de szívesen kísérletezek más technikákkal is, és igyekszem mindig újítani, illetve újat tanulni. Inspirációból sosincs hiány, lehet az egy kedélyállapot, egy vicces helyzet vagy épp az interneten látott, személyes stílusomra átalakított, újragondolt ajándéktárgy. Nagyon sok bátorító visszajelzést kaptam az elmúlt években, jólesik látnom, ahogy a vásárokban az asztalomhoz érkező új és visszatérő látogatók arcára mosolyt tudok csalni.

– Mennyire van kereslet napjainkban a kézzel készített tárgyakra?

– Annak ellenére, hogy a nagyvárosokhoz képest Nagyszalontán jóval kevesebb az érdeklődés a kézműves termékek iránt, mi minden évben több alkalommal is – havonta, kéthavonta, nagyobb eseményekkor – összegyűlünk a Zilahy Lajos Művelődési Házban vásározni. Ilyenkor gyermekfoglalkozást is tartunk, társasjátéksarok működik, majd a kézművesek által felajánlott tárgyakból tombolahúzással zárul az esemény. Fontos megérteni, hogy egy kézműves tárgy nem tucattermék, az alkotó sokáig tanult és kísérletezett, amíg eljutott a késztermékig, szíve-lelke benne van, személyre is szabható, ami nagy előny és így érték is, saját lelke, története van. Örömmel látom, hogy évről évre egyre többen értékelik ezt a tevékenységet, egyre többen vásárolnak helyi kézművesektől, vagy épp kezdenek foglalkozni vele, így a kézzel készült dísz- és használati tárgyak ismét teret hódítanak, divatba jönnek.

– Mi a hitvallása a Handmade Salonta csoportnak?

– A csoportot Balázs Izolda alapította, én 2016-ban vettem át tőle a vásárok szervezését. Mi többségében nem a hagyományos, hanem a modern kézműveseket képviseljük, újabb ágakban tevékenykedünk, de köreinkben a hagyományőrző – szalmafonó, fafaragó – kézművesek is jelen vannak, és érdekes látni, ahogy a hagyományos és modern technikák ötvöződnek. Horgolt, kötött, varrott díszek és használati tárgyak, ékszerek, papírfonott táskák, különböző technikával készült ékszerek, háromdimenziós képeslapok, papír- és száraz virágból készült dekorációk, szalvétatechnikával díszített dobozok és képek, mézeskalácsok, csodaszép szalmafonások, fafaragások kavalkádja van majdnem minden vásárunkon, és a kínálat vásárról vásárra egyre változatosabb.

– Ebben az évben milyen rendezvényekre készül a csoporttal?

– A legutóbbi vásárunk február 10-én volt Valentin-napi témával, gyerekfoglalkozással, majd következik a húsvét előtti, aztán a májusi a Szalontai Napokon, szeptemberben a kolbászfesztiválon, és karácsony előtt találkozunk újra. Aki szeretne mindig idejében értesülni az épp aktuális programjainkról, a kézműveseink kínálatáról, vagy csatlakozna hozzánk, az felkereshet minket a közösségi oldalunkon is.