Szükségállapot lépett érvénybe Romániában

Korábbi bejelentésével összhangban Klaus Iohannis államelnök aláírta a szükségállapot (starea de urgență) bevezetéséről szóló rendeletet. A bizonyos szabadságjogok korlátozását is lehetővé tevő intézkedések 30 napig lesznek érvényben.

A koronavírus-járvány megfékezése, illetve hatásainak mérséklése érdekében vált indokolttá a rendkívüli intézkedéscsomag. A szükségállapotról Románia Alkotmánya 93. cikkelyének (1.) bekezdése és 100. cikkelye, illetve az 1999/1. számú sürgősségi kormányrendelet 3. és 10. cikkelye rendelkezik. A Legfőbb Védelmi Tanács a napokban döntött a bevezetés szükségességéről a 2020/30. számú határozatában.

Az elnök által aláírt rendelet számos területen vezet be szigorú intézkedéseket. Ezek egy része azonnal alkalmazandó, másokra lehetőséget teremt. Ezek korlátozhatják a szabad mozgáshoz, a magánélethez, a lakhely sérthetetlenségéhez, a tanuláshoz, a magántulajdonhoz való jogot, a gyülekezési és a sztrákjogot, illetve a gazdasági szabadságot. Mások viszont lehetőséget adnak bizonyos kötelezettségek halasztására, gazdasági enyhítésre, állami támogatás megítélésére. A belügyminisztérium az első számú felelős a legsürgősebb intézkedések bevezetéséért – a katasztrófavédelmi felügyelőségen keresztül –, együttműködésben az egészségügyi minisztériummal és az összes érintett tárcával. Mind a helyhatóságok, mind a jogi és a természetes személyek kötelesek betartani és megtenni az előírt intézkedéseket.

A közrendre vonatkozó rendelkezések értelmében a helyi rendőrségeket a belügyi tárca hatáskörébe, a lakosság-nyilvántartó hivatalokat pedig a rendőrség alárendeltségébe helyezik. A katasztrófavédelem területi szerveinek alárendeltségébe kerülnek az önkéntes tűzoltó szolgálatok és a mentőszolgálat.

A hadsereg – a belügyi tárca kérésére – segít az őrzésben, védésben, szállítmányok kísérésében, járványszűrésben, egészségügyi ellátásban.

A rendfenntartók (rendőrség, hadsereg, nemzetbiztonság) és az egészségügyi, illetve szociális ellátó intézméynek 6 hónapra szükség esetén versenyvizsga nélkül alkalmazhatnak kisegítő személyzetet (külsősöket és tartalékosokat, gyógyszerészeket, laboránsokat, ápolókat stb.). Beszüntetnek viszont minden hadgyakorlatot, tanfolyamot, hogy teljes legyen az állomány létszáma. Az iskolai kényszerszünet alatt sem maradhatnak otthon a gyermekre felügyelni a védelmi ágazatban dolgozók, a börtönőrök, az egészségügyi alkalmazottak.

A kormány gazdasági támogatást adhat a járvány miatt nehéz helyzetbe jutott ágazatokban működő cégeknek, és a hatóságok lefoglalhatják a vírus terjedését gátoló alapanyagokat és felszereléseket. Az állami hatóságok és a többségében állami tulajdonú jogi személyek közvetlenül beszerezhetik a járvány megállítását szolgáló anyagokat és felszereléseket.

A gazdasági szaktárca indokolt esetben igazolást adhat a rendkívüli helyzet miatt bajba kerülő cégeknek, és egyeztetés után EU-s finanszírozású beruházások felfüggesztése is lehetséges.

A szükségállapot időtartama alatt folyamatos kell hogy legyen az ország energiaellátása és minden közüzemi szolgáltatás (áram, ivóvíz, távfűtés, gáz, köztisztaság).

Minden közokirat, amely a következő 30 nap alatt lejárna, érvényes marad a szükségállapot végéig.

A végrehajtó hatalom maximálhatja a gyógyszerek, orvosi eszközök, az alapélelmiszerek és a közmű-szolgáltatások, illetve az üzemanyagok árát, és az összeg nem haladhatja meg az elmúlt 3 hónap átlagárát.

Az országban tartózkodó minden embernek jár az egészségügyi ellátás, ha megfertőzte az új típusú koronavírus. A COVID-19 betegségben szenvedők kezelését az Egészségügyi és Szociális Alapból fedezik. A kezelésekhez és a gyógyszerek kiváltásához nem kötelező az egészségügyi kártya, és az ellátóknak nem kell 3 napon belül jelenteniük az elvégzett szolgáltatást. A kórházak is megkapják az orvoslás ellenértékét az említett alapból az eddigi bürokratikus eljárás mellőzésével. A háziorvosi és szakrendelői ellátásra, gyógyszerfelírásra vonatkozó, március 31-ig érvényes könnyítések is érvényben maradnak a szükségállapot végéig.

Az előírások betartását elmulasztó vagy akadályozó egészségügyi vezetőt – legyen az kórházigazgató, közegészségügyi vezető, mentőszolgálati vagy egészségbiztosítási pénztári felelős, illetve szociális ellátást végző közintézmény vezetője – azonnal felfüggeszthetik állásából.

Az egészségügyi tárca költségvetése és az Egészségügyi és Szociális Alap átjárható lesz; a rendelet szerint innen lesz pénz az egészségügyi dolgozók béremelésére és a koronavírus miatt karanténban lévő személyek betegszabadságának kifizetésére is.

A minisztériumi büdzséből az egészségügyi szolgáltatók, a közegészségügyi igazgatóságok maguk szerezhetik be a járvány megfékezéséhez szükséges eszközöket és felszereléseket.

A helyhatóságok felelnek azért, hogy a házi elkülönítésre kényszerült emberek megfelelő ellátást kapjanak, az egészségügyi tárcavezető rendelete alapján, és szintén a minisztérium költségére. A munkaügyi tárca pedig azért felel, hogy ne maradjanak szociális ellátás nélkül mindazok, akik olyan gazdasági területen dolgoznak, amelyet esetleg le kell állítani a járvány miatt.

Minden állami és önkormányzati intézmény, köz- vagy magántulajdonú cég vezetősége egyoldalúan vezesse be – ahol ez lehetséges – az otthonról dolgozást, illetve a távmunkát a szükségállapot idejére. Ez alatt a 30 nap alatt is érvényesek a kollektív munkaszerződések.

Tilos lesz viszont a kollektív munkakonfliktus bejelentése és gyakorlatba ültetése az ország energia-ellátó rendszeréhez tartozó üzemekben, az atomerőműben, a folyamatos üzemű gyárakban, az egészségügyi és szociális ellátó intézményekben, a távközlésben, a közszolgálati rádióban és tévében, a vasútnál, a lakossági gáz-, víz- és hőellátásban.

A törvénykezésben is változásokat hoz a szükségállapot. Csak a legsürgősebb ügyek kerülhetnek bíróság elé, mind a polgári, mind a büntető perek esetében. A Legfőbb Bírói Tanács útmutatása alapján választják ki ezeket az ügyeket. Az elévülési, fellebbezési és jogvesztő határidők nem telnek ez alatt a 30 nap alatt. A fogvatartottak bírósági meghallgatását videókonferenciával kell megszervezni.

A Cégbíróság működni fog ugyan, de személyes ügyfélfogadás nélkül. Minden iratot on-line fogadnak. Ugyanez érvényes kell hogy legyen az ügyvédi és közjegyzői irodákra, végrehajtókra.

Értelemszerűen további 30 napig nem nyitják ki a bölcsődék, óvodák, iskolák, egyetemek kapuit sem. A közintézményekben a lehető legkevesebbre kell csökkenteni a személyes kontaktust; az ügyintézést már így is több hivatal áthelyezte az on-line platformra.

A rendelet kitér a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tájékoztatásra is. Egyebek mellett a hatóságok azonnal leállíthatják az adást vagy letilthatják a hozzáférést álhíreket terjesztő tartalmak esetén.

A sürgősségi helyzet módot ad a hatóságoknak arra is, hogy szükség esetén egy-egy épületet, települést vagy térséget vesztegzár alá helyezzenek, hogy lezárják a határátkelőket, hogy megtiltsák a jármű- vagy gyalogosközlekedést bizonyos helyeken és időszakokban; hogy leállítsák a közúti, vasúti, légi, folyami vagy tengeri közlekedést bizonyos útvonalakon, bezárathatják a szórakozóhelyeket (vendéglőket, szállodákat, kávézókat, bárokat, kaszinókat, egyesületi székhelyeket stb.). Védeni fogják a stratégiai ellátó létesítményeket, felmérik és rekvirálják a készletet, illetve a termelési kapacitást a védőfelszerelésekből, fertőtlenítőkből és a COVID-19 kezelésére alkalmas gyógyszerekből, a közkórházakban a súlyos beteg fertőzöttek kezelését tekintik a legsürgősebbnek.

2020.03.16
Galéria