A húsvét csillagászati és naptártörténeti érdekessége

A húsvét a kereszténység egyik nagy ünnepe, teológiailag a legnagyobb – Jézus feltámadásának ünnepe. De honnan ered ez az ünnep, és miért esik minden évben más és más időpontra? Idén, 2020-ban, például április 12-ére, jövőre pedig április 4-ére esik majd húsvétvasárnap.

A húsvét gyökere is izraelita ünnep. A tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, és arra utal, hogy a halál elkerülte azoknak a zsidóknak házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat.

Ritka átfedés 2020-ban

A zsinagógai naptárban a pészah kezdete niszán hó 15-én van. Ez a nyolcnapos ünnep idén április 9-én kezdődött. Ez az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja, egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. Ekkor macesz, vagyis pászka kerül a hithű zsidók asztalára.

A zsidó pészah időszaka ritkán esik egybe a keresztény húsvéttal, de 2020-ban, a zsinagógai naptár szerint 5780-ban, ilyen érdekes átfedési napok lesznek, mivel a keresztény húsvét pészah negyedik napján kezdődik. 2021-ben pedig a pészah utolsó napján kezdődik majd a keresztény húsvét, április 4-én.

Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon feltámadott, ezt ünnepli a keresztény világ húsvétkor. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, és mivel ez nem minden évben ugyanarra a napra esik, ezért a húsvét úgynevezett mozgóünnep. A tavaszi napéjegyenlőség általában március 21-én következik be, de előfordulhat, hogy már 20-án, mint például az idén, ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását. 2020-ban pontosan március 20-án korahajnalban lép a Nap a Kos jegyébe. A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel fel, és a nyugatponton nyugszik, a nappal és az éjszaka időtartama egyenlő.

A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-ére esik, ez tehát a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. Ez legutóbb 1818-ban fordult elő, és legközelebb majd 2285-ben lesz. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasárnap pedig április 25. lehet. Ilyen lesz 2038-ban és 2190-ben, és majdnem a legtávolabbi napra fog esni 2036-ban, amikor is április 24-én lesz.

A Biblia szerint

Mint tudjuk, Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. rész, 45-46. vers) ezt olvashatjuk a Károli-féle fordításban: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?” (A magam részéről érdekesnek találom, hogy az új fordításban 12 órától 15 óráig említik a sötétséget – szerz. megj.)

Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz’ az sötétségbe burkolja a környéket. Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be, és nem napfogyatkozás. Minden bizonnyal egy nem túl régebben lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium tényleges szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének valóságos időpontját.

A csillagászati kronológia titkait kutatva – sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot – úgy gondoljuk, hogy Jézus Krisztus urunk halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva – 30. április 7-én lehetett.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró,

Debrecen

2020.04.11
Galéria