A ramadán csillagászati és naptári érdekességei

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerheti a nem muszlim hívő ember. A hidzsra naptár 9. hónapja ramadán hó, ez a böjti hónap. Idén, 2020-ban a Gergely-naptárunk szerint április 24-én, pénteken kezdődik a ramadán. Azért, mert előző napon, vagyis április 23-án lesz újhold, és az újhold utáni napon tűnik fel a pici holdsarló, amikor is elkezdődhet a böjt. A böjti hónap vége majd a következő újhold utáni napon lesz. Mivel május 22-én, pénteken lesz ismét újhold, így a ramadán végének a napja majd akkor várható, amikor ismételten megpillantható lesz (várhatóan május 23-án) a kis holdsarló.

A 2020. évben egy érdekesség is lesz, ugyanis míg a zsidó vallásúaknak szombat, a keresztényeknek vasárnap a heti pihenő-ünnepnapja, addig a muszlimoknak a péntek az. Idén naptári érdekesség, hogy ramadán első napja is péntek lesz, és az utolsó teljes böjti nap is péntekre esik. Ez ritkán fordul elő.

Hány éves egy muszlim?

A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel. A hidzsra naptár (tévesen hívják egyesek „mohamedán” naptárnak), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a miáltalunk használt napévnél, vagyis annál az időtartamnál, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy hidzsra év kb. 10-11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 hidzsra évnek felel meg. (Például: a 2020. év áprilisában a hidzsra naptár az 1441. évet írja, mivel kezdőnapja 622. július 16. Az 1442. év 2020. augusztus 20-án kezdődik.)

De mi is a ramadán? Az iszlám vallás öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A hidzsra naptárban az újhold utáni naptól a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a hidzsra naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamed prófétához – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.

Érezzék a gazdagok is az éhezést

Ha bizonyos okból a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell, tehát a hónap elmúltával annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyainál, és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét, amíg a nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit, és így a szegény emberek problémáit. No, ezt megszívlelhetné sok nem muszlim gazdag ember is…

A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb. Ilyen nyári időszakra – a Gergely-naptár szerint – majd jó húsz év múlva, a 2041 és 2049 közötti években esik majd a ramadán – a hidzsra naptár szerint 1463–1472 között.

A ramadán végén, amikor eltelt a holdhónap, és a fiatal, egészen piciny, keskeny holdsarló megpillantható, „lelövik” a böjtöt. Ramadán hónap után shavvál hónap következik, ennek első három napján tartják a böjt megtörésének (arabul íd al-fitr) nagy lakomákkal kísért ünnepét, ezt mondják „kis bajrámnak” is, és ilyenkor adakozni kell a szegényeknek.

Jövőre, 2021-ben április 13. és május 12. között lesz a böjti hónap.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,

Debrecen