Pünkösd ünnepéről – csillagászszemmel

A pünkösd a kereszténység egyik fő ünnepe, a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartják, amikor is a szentlélek kiáradását ünneplik. Természetesen ez is izraelita ünnepből gyökeredzik.

Ebben az évben május 31-ére esik pünkösdvasárnap. A pünkösd ugyan úgy mozgó ünnep, mint a húsvét, hiszen a húsvéthoz igazodik. A pünkösd ünnepét a II. századtól tartjuk számon. De ne szaladjunk időben ennyire vissza, előbb ismerkedjünk meg a közelmúlt pünkösdre vonatkozó emlékével.

Magyarországon az 1990-es rendszerváltás előtt vallási ünnepeket alig-alig lehetett megünnepelni, legalábbis állami ünnepként. A rendszerváltás e téren is változást eredményezett, és a pünkösd – igaz, a fő egyházi ünnepekhez, húsvéthoz és karácsonyhoz képest némi késéssel – munkaszüneti nappá vált. A rendszerváltás után először 1993. május 31-én lett munkaszüneti nap pünkösdhétfő. (Romániában 2009-ben lett először hivatalos munkaszüneti nap a pünkösdhétfő, előző ősszel módosították ilyen értelemben a Munka törvénykönyvét – szerk. megj.)

De miért is esik más és más napra minden évben a pünkösd, és honnan ered az elnevezése? Pünkösd azért „mozog” a naptárban, mert húsvét a mozgó ünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük. Húsvét szombatja után 50 nappal kezdődik a pünkösd, erre utal a neve is, amely az ötvenet jelentő görög pentékoszté szóból ered. 2020-ban április 12-re esett húsvétvasárnap, így idén május 31-én lesz pünkösdvasárnap.

A történeti visszatekintésben elsőként a zsidó nép ünnepét kell megemlíteni: a húsvét szombatját követő ötvenedik nap ugyanis a befejezett aratás meghálálásának ünnepe volt a Szentföldön. (Héberül sávuót, azaz a hetek ünnepe. A pészah óta tartó ómerszámlálás 7 hétig tart, ezt követi a sávuót. A pészahi fizikai szabadulást a sávuóti szellemi, lelki szabadulás követi.) A későbbi időkben ez a nap a híres Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált, vagyis amikor Mózes megkapta Istentől – kőtáblákon – a törvényeket. Izráel népe a pünkösd ünnepét különleges áldozatok bemutatásával és pihenéssel töltötte el. Ekkor mutatták be az új gabonából készült első kenyeret, és gyümölcsöket is ajánlottak fel Izráel Istenének, Jahvénak.

Másodikként a pünkösd keresztény vonatkozásait kell említeni. Természetesen a zsidó nép pünkösdi ünnepéből alakult ki ez a keresztény ünnep is. A keresztény világ a Krisztus utáni II. századtól tartja számon ezt az ünnepet, amikor is a Szentlélek eljövetelét, kiáradását ünnepli. Később a keresztény világ is hozzákapcsolta pünkösd tartalmához az újtestamentumi törvényhozásra való megemlékezést, sőt magát a keresztény egyház megalapítását is erre a neves ünnepnapra tették.

A mostani megemlékezők töltsék békességben a Szentlélek eljövetelének ünnepét.

Jövőre, 2021-ben pünkösdvasárnap május 23-án lesz majd.

Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,

a debreceni Magnitúdó Csillagászati Egyesület sajtófelelőse

2020.05.26
Galéria
A fehér galambként ábrázolt Szentlélek pünkösd napján áradt ki Jézus édesanyjára, Szűz Máriára és az apostolokra Kép forrása: internet