Emberek a gáton

A cél az volt, hogy a kijárási korlátozások idején önkéntesekkel segítsenek azoknak a 65 év fölötti személyeknek, akik a katonai rendelkezések miatt nem hagyhatták el otthonukat, és így nem tudták beszerezni maguknak a mindennapi élethez szükséges dolgokat. Ennek megfelelően a Caritas önkéntesei tíz héten át jártak bevásárolni, gyógyszereket beszerezni, számlákat fizetni és egyéb ügyeket intézni idősek részére. Hetente mintegy 40 személyről gondoskodtak ily módon, dacolva nemcsak a vírusveszéllyel, hanem a rendelkezések nyomán kialakult bürokráciával is. Szolgálatuk múlt héten véget ért, de munkájuk hatása még sokáig megmutatkozik az ellátottak életében.

„Biztonságérzetet adtak nekünk a Caritas önkéntesei ebben az időszakban. A feleségem 95 éves, én pedig 84 éves vagyok, igyekeztünk nem reszkírozni semmit. Nem kellett félnünk a kijárási tilalom alatt, mert tudtuk, hogy csak egy telefonba kerül, és jön a segítség: bevásároltak nekünk, kiváltották a gyógyszereket, mindent elintéztek, amire szükségünk volt. Úgyhogy nagyon hálásak vagyunk a sok segítségért. Minden elismerésünk azoknak, akik vállalták ezt a szolgálatot” – nyilatkozta Halász Ferenc, a program egyik ellátottja.

Szerveződés

Az időseket segítő önkéntes alakulat Böcskei László megyés püspök és Rajna József Caritas-igazgató kezdeményezésére jött létre, és a beérkező igénylések nyomán gyorsan gyarapodott. Előbb a plébániáktól érkező ajánlásoknak tettek eleget az önkéntesek, majd csakhamar létrejött egy segélykérő vonal, amelyen bármely idős személy segítséget igényelhetett.

Később a Caritas partnerséget vállalt az RMDSZ által indított Együtt Vagyunk! mozgalomban is, és részt vállalt a Bihar megyei civil szervezetek közös online platformjára érkező segélykérések teljesítésében is. A szolgálat folyamatosan bővült, s amikor a katonai rendelkezések munkahelyi izolációra kényszerítették a bentlakásos intézmények alkalmazottait, a Caritas-önkéntesek a karantén alatt levő idősotthonok lakóinak és dolgozóinak is vállalták a bevásárlást.

Az emberi közelség fontosabb volt, mint a bevásárlás

„Én mindig szerettem volna önkénteskedni, de most időm is volt rá, mert a járványvédelmi rendeletek miatt egy ideig nem volt munkám. Szerintem nagyon fontos volt ez a szolgálat, legalábbis azok a nénik és bácsik, akikhez én jártam heti két-három alkalommal, nagyon hálásak voltak. Jólesett nekik, hogy valaki rájuk nyitotta az ajtót vagy tartotta velük a kapcsolatot telefonon. Így kevésbé érezték magukat egyedül. Sokszor nem is a bevásárlás volt a lényeg – mert volt, aki csak egy kiló almáért küldött el –, hanem, hogy közben beszélt vele valaki két szót, megkérdezte: hogy van – nyilatkozta Páll Magdolna Edina önkéntes. – Maga a munka egyáltalán nem volt megterhelő, mert nagyon jól meg volt szervezve a szolgálat. Előre egy-két nappal megkaptuk sms-ben a feladatot a koordinátortól, mikor kihez kéne menni, és mit kell csinálni: bevásárolni, gyógyszert felíratni, számlát fizetni. Visszajelezhettem, hogy tudom-e vállalni, és akkor előre úgy tudtam szervezni a napomat, hogy az a feladat bőven beleférjen az időmbe. Ez a rendszer nagyon megfelelt nekem, és megkönnyítette a munkát” – tette hozzá.

Önzetlen segítők

„Mahatma Gandhi írta az önéletrajzában, hogy ha az ember nemes célért küzd, a föld alól is segítőtársak fognak előbukkanni, amikor nem számít rá. Ezt tapasztaltuk mi is lépten nyomon a szolgálat során, hiszen már a nagyszámú igénylő és önkéntes kezelését is azzal az applikációval tudtuk megoldani, amelyet Fischer György webfejlesztő pro bono készített el, külön erre a célra” – mondta el Szombati-Gille Tamás, az időseket segítő szolgálat koordinátora.

Bár a fő feladat a bevásárlás és számlafizetés volt, azokban az esetekben, amikor szegénységgel találkoztak, a Caritas munkatársai igyekeztek adománycsomagokkal is segíteni a rászorulókat. Ez sem valósulhatott volna meg intézmények és magánszemélyek önzetlen felajánlásai nélkül.

„Köszönetet szeretnénk mondani a Tomis pékségnek, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek, valamint a Szent László és a biharpüspöki plébániák híveinek és lelkipásztorainak, akik a krízis idején több ízben is tartós élelmiszerekkel segítették a munkánkat. Nyilvános gyűjtést nem hirdettünk erre a célra, mégis nem egyszer megtörtént, hogy pont akkor kerestek meg minket egy váratlan felajánlással, amikor épp kifogyóban voltak a készleteink” – hangsúlyozta az önkéntes-koordinátor.

„Mások pozitív megkülönböztetéssel segítették munkánkat: megesett, hogy soron kívül szolgálták ki az önkénteseinket a bevásárlóközpontokban, vagy hogy a közúti ellenőrzést végző rendőrök nemcsak hogy nem tartóztatták fel a Caritas gépkocsiit, hanem gratuláltak és jó szerencsét kívántak a szolgálathoz. Ilyen apróságok is mind hozzájárultak ahhoz, hogy a félelemteli időkben is hatékonyan és pozitív légkörben végezhessük a munkát, és ezért nagyon hálásak vagyunk – tette hozzá. – A legnagyobb köszönet mégis magukat az önkénteseket illeti, akik felhívásunkra azonnal válaszoltak, és saját testi épségüket háttérbe helyezve, önzetlenül és becsülettel végezték ezt a lelkileg néha megterhelő szolgálatot” – fogalmazott Szombati-Gille Tamás.

Nemcsak adtunk, kaptunk is

„Örömünket leltük a segítségnyújtásban, és látván, hogy ezek az idős személyek milyen hálásak voltak, egyre motiváltiabbak is lettünk. A szolgálat ideje alatt és utólag is sokan köszönetet mondtak szóban vagy levélben, és hangsúlyozták, hogy milyen nagy segítség volt ez számukra, és mennyire megkedveltek minket. Ezek mind jólesnek az embernek. Tehát nemcsak adtunk, hanem kaptunk is, és igazán érezhettük, hogy jó dolog jót tenni” – fogalmazott Váradi Klára szociálpedagógus, önkéntes.

„A mindennapi munkánk során ahhoz voltunk szokva, hogy gyerekekkel foglalkozzunk, és ezeket a tapasztalatokat az idősek ellátásában is tudtuk kamatoztatni. Több türelem és odafigyelés kellett hozzájuk, talán egy fokkal nagyobb kedvesség, egy mosoly, és mindjárt szót lehetett érteni velük. Olyan személyekhez voltunk irányítva, akik 65 éven felüliek, és nem mehettek ki bevásárolni, de nem csak ez volt a problémájuk, hanem ezen felül szinte mindegyiküknek volt valamilyen, az idős korral járó betegsége, vagy nehezen tudott mozogni. Volt például egy néni, akinek combtörése volt, és a koronavírus miatt nem látták el a kórházban, ezért rászorult, hogy segítséget kérjen” – tette hozzá.

„Aki jóindulatú, meg van egy kis szíve, az segít az ilyen helyzetben, mert ezek az öregek tényleg rászorultak. Jártunk olyan idős nénihez, aki három műtéten esett át egymás után, és alig tudott járni, de voltunk olyan bácsinál is, akinek amputálták a lábát. Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy próbálják ki az önkénteskedést, mert felbecsülhetetlenül jó érzés tudni, hogy segítettél valakin. Örömmel tölt el téged is, meg az idős személyt is, sőt, amikor bevásároltunk, volt, hogy a kiszolgáló is megköszönte a munkánkat” – nyilatkozta Laczikó Ferenc önkéntes.

„Jó tudni hogy ilyen emberekre számíthatok”

„Én és a feleségem is 65 éven felüliek vagyunk, és nem nagyon mertünk vásárolni menni, mert hallottuk a tévében, hogy ránk fokozottan veszélyes a vírus. A Bihari Naplóban olvasott cikk után folyamodtunk segítségért a Caritashoz. Nagyon elégedettek voltunk az önkéntesekkel, és szeretnénk ezúton is megköszönni, hogy ennyit fáradoztak értünk. Jól jött a segítség, mert nincsenek közeli rokonaink, akikre számíthattunk volna. Féltünk a vírustól, mert több betegségünk is van: a feleségem asztmás, nekem meg krónikus szívbetegségem van. Mindkettőnk immunrendszere gyenge, ezért tényleg nagyon hálásak vagyunk” – nyilatozta a 67 éves László, a program egyik ellátottja.

Egy másik ellátott, a 77 éves Szatmári Péter hozzátette: „Nagyon rendesek és segítőkészek voltak az önkéntesek. Mindig pontosan érkeztek, amikor megígérték, és mindent beszereztek, amit csak kértem. Csak maximálisan jókat tudok mondani róluk. Nagyon köszönöm nekik. Én egyébként el tudom látni magamat, és  most, hogy a tilalomnak vége, már kimerészkedem a kisebb boltokba vásárolni, de jó tudni, hogyha, Isten ments, megint rákerül a sor, ilyen emberekre számíthatok a Caritasnál”.

A speciális önkéntes szolgálat a múlt héten lezárult, és a legtöbb önkéntes visszatért megszokott munkájához, életéhez, a Caritas Catolica pedig tovább folytatja a válsághelyzet előtt is működő szolgáltatásait: az otthoni betegellátást, az idősgondozást, a szegények étkeztetését a szociális konyhán, az orvosi konzultációt a járóbeteg-rendelőkben, valamint az időszakos segélyosztó akciókat. Szükség esetén pedig, egy esetleges újabb vírushullám idején, az időseket segítő önkéntes szolgálat is újraindul.

A Caritas Catolica sajtószolgálata