Éberen őrizve múltunk értékeit

Érsemjén önkormányzata a falu nagyjainak már korábban is állított emlékműveket. Az elmúlt időszakban azonban két új, köztéri művészeti alkotással is gazdagodott a község. Kazinczy Lajos semjéni mellszobráról Csorba Terézia Mária nyugalmazott tanárnőt, helytörténészt kérdeztük.

A tanárnő hosszú évek óta kutatja Semjén múltját, a község nagyjait. Hogyan kötődik Kazinczy Lajos a településhez?

A nyelvújító apa, Kazinczy Ferenc személyén keresztül. Nem csak úgy, mint vér szerinti leszármazott, de a nyelvújító Kazinczy eszméinek továbbítójaként is. Bessenyei György mondta Kazinczy Ferencnek az első sikeres fordítása megjelenésekor „légy példája zsibbadt magyar ifjainknak”. Kazinczy Lajos bármilyen időben példája lehet a mai magyar ifjúságnak is.

A falu központjában egy történelmi arcképcsarnok fogadja az ide látogatót. Mit gondol, miért fontos, mit jelenthet a község lakosai számára ez a szoborpark? És hogy látják ezt az ide látogatók?

A négy személyiség közül, akiknek szobrot emelt a hálás utókor, hárman a tágabb Fráter család leszármazottai. Tudni kell erről a családról, hogy történelemformáló szerepük volt a magyar nemzet életében. Kazinczy Ferenc létrehozott egy modern, európai szintű magyar nyelvet, Fráter Lóránd megteremtette a magyar nótamuzsikát, és országhatárokon túl is közismertté tette, Kazinczy Lajos a kardjával küzdött a magyar nemzet szabadságáért, és nem drágállta még az életét sem feláldozni érte. Kazinczy Ferenc egyik híres mondása, hogy a hazáért nem csak meghalni szép, de élni is érdemes, fátumként igazolódott az apa és fia életében. Kazinczy Ferenc felvállalta a börtönéveket, a társadalom és a család megvetését, a nehéz anyagi gondokat egyetlen célért: nemzetének felemeléséért európai szintre. A fia 29 évesen az életét adta a szabadságért.

Csiha Kálmán nem vér szerinti rokona a családnak, mégis beilleszkedik az említett személyiségek körébe, mert ő is felvállalta a börtönéveket a magyar nép hitéért és hosszú evangelizációs utakon szinte minden kontinensen megpróbálta összetartani a hazától elszakadt magyarokat.

Kazinczy Lajos emlékének ápolása hogyan kapcsolódik a semjéni születésű személyiségek kultuszához?

A rendszerváltás után alkalom adódott arra, hogy emléket állítsunk Kazinczy Lajosnak is, a 15. aradi vártanúnak. Először csak egy csónak alakú fejfát emeltünk a központi parkban, majd a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány ajándékozott meg minket egy faragott emlékművel, végül 2019-ben a körülmények lehetővé tették, hogy értékes képzőművészeti alkotással adózzunk Kazinczy Lajos emlékének. 2003-tól, a fejfa felállításának évétől kezdődően a semjéniek Kazinczy Lajos emlékművei előtt emlékeznek meg az aradi vértanúkról, azonban Lajos kivégzésének dátumán, október 25-én. Szeretném kiemelni, hogy az utóbbi néhány évben a megemlékezések alkalmával megpróbáljuk megismertetni az emlékező közösséggel Kazinczy Lajos életét. A tanulókkal pedig vetélkedők keretén belül mélyítjük el a Kazinczy Lajos emlékéhez fűződő adatokat. Ezeknek az eseményeknek a megszervezésében az önkormányzat mellett részt vesznek a helyi egyházak, az általános iskola, s nem utolsósorban az Ezüstperje néptánccsoport tagjai is.

Amint képünk is jelzi, Kazinczy Ferenc személyisége megkerülhetetlen, bármikor essék is szó Érsemjénről. De ahogy a községközpontban található gondozott parkban látható többi szobor is szemlélteti, a nagy nyelvújító nem egyedüli neves szülötte e vidéknek. Valóságos kis oázis két gólyafészektől s a református templom tornyától közrevéve ez a kis zöld tér. Az odafigyelés a múlt értékeire arról is árulkodik, a község jelenét olyanok alakítják, akik számára az értékőrzés mellett az értékteremtés is fontos. Semjén hosszú évek óta a vidéki élet pozitív példáinak egyike, olyan hely, ahová jó visszatérni. Maradjon is így!

Készült az Érsemjéni Polgármesteri Hivatal megbízásából

 

 

2020.08.07
Galéria