Építkező gyülekezet helyi támogatással
Orosz Márta első szolgálati helye, Érendréd nagyban meghatározta további életét, ugyanis ott ismerkedett meg férjével, majd megszületett három gyermekük.
Az Érbogyoszlót átszelő út egyik oldalán a templom található, vele szemben pedig a parókia. Az istenháza külső vakolata embernél magasabban le van hántva. Arra véltem, hogy a régi, gyengén szigetelt érmelléki épületek sorsára jutott, a salétrom vagy a talajvíz támadta meg. De nem – mondja a tiszteletesnő –, sokkal inkább az emberi hanyagság okozta kárról van szó, éveken át nem oldották meg az esővíz-elvezetést. Most arra várnak, hogy a falak kiszáradjanak, az egyházkerületi építészeti szakértő szerint ha sok munkával is jár, a baj orvosolható. Bármilyen munkálatot akarnak elvégezni a templomon, mivel B kategóriás műemlék besorolású, akár egy ajtó cseréjéhez is több engedély beszerzésére van szükség. Pedig már számtalanszor át volt építve, tűzvész is pusztította, de mivel oldalfala Árpád-kori, ezért a nagy szigor.
A mindig mosolygó lelkipásztornő kérdésemre, hogy miért a templom hátsó részén kapott helyet a torony, saját feltételezését mondja el. Mivel bizonyított, hogy a templomot 1862-ben tűzvész pusztította el, a falu egy részét sem kímélték a gyilkos lángok. Sőt rá egy évre ismét megismétlődött ugyanaz a szerencsétlenség. Feltételezhető, hogy az újjáépítéskor költözött át a falu a mostani helyére. Ezért tűnik úgy, mintha az istenháza hátat fordítana a falunak. Oroszi Márta ittléte óta az ablakok cseréje mellett a tetőzetet is újrabádogozták. Egy erőteljes vihar a templomsüveget mozgatta meg, így annak faszerkezetét is biztonságosabbá tették.
A lelkésznő Bogyoszlóra érkezésekor a paplakot elhanyagolt állapotban találta, amin javítgattak azóta. Az önkormányzattól is kaptak erre a célra pénzt, de azt inkább egy nagyobb volumenű beruházásra költötték. Történt ugyanis, hogy amikor norvég hittestvéreiknél jártak, azok rákérdeztek, mire lenne leginkább szükségük. Bár elengedhetetlen egy új parókia építése is, a lelkésznő azt mondta, egy gyülekezeti házat szeretne. A norvégok a zsebükbe nyúltak, első körben ezer, majd ötezer eurót adományoztak. Évente ifjúsági találkozókat, táborokat szerveznek a fiataloknak, illetve családi napot tartanak. Van úgy, hogy hetven fiatal is megfordul náluk, ezért is vált szükségessé az építkezés. Jelenleg egy régi, de felújított magtárépületet használnak közösségi imateremként.
Kiépítenek benne egy nagytermet, konyhát, kamrát, illemhelyeket, illetve kazánházat a központi fűtés biztosítására. Külsőleg parasztház jellegű lesz tornáccal, kerekített oszlopokkal. Az építkezésre nem igényeltek pályázatot, lépésről lépésre haladnak a munkálatokkal, ahogyan pénzükből futja. Örömmel mondja a lelkésznő, adakozó a bogyoszlói reformátusság, az elmúlt év szeptemberétől az idei év januárjáig 20 ezer lej adomány érkezett a részükről. Emellett 20 hektár földjük után kapnak bérleti díjat, erdő- és legelőjoggal rendelkeznek. A szomszédságukban lévő tanintézet egyházi területen fekszik, ami után évi 20 ezer lej bérleti díjat kapnak az önkormányzattól. A polgármesteri hivatal, amennyire lehetősége engedi, pénzbelileg is támogatja a gyülekezeteket. Az érbogyoszlói reformátusok, Kócza István polgármestersége alatt, 2017-ben 10 ezer, 2019-ben 50 ezer, míg ebben az évben 20 ezer lejt kaptak. Az önkormányzati hivatal erőgépeit is „bevetette” a gyülekezeti háznál folyó munkálatokba, a tereprendezésben jeleskedtek.
Készült az Érbogyoszlói Polgármesteri Hivatal megbízásából
