Déváról indult, Micske lett az otthona

Közösségi embernek születni kell, polgármestert pedig választanak. Ha e két dolog egy személyre vonatkoztatható, mint például Kosztandi Mihályra, akkor azzal leginkább az általa képviselt közösség jár jól.

Harmincnyolc évvel ezelőtt egy fiatal házaspár érkezett Micskére. Nem látogatóba jöttek, otthonukul választották a falut. Arra gondolhattak, hogy ahol a római katolikus és a református templom olyan közel vannak, hogy szinte ölelik egymást, ott az emberi szívekkel sem lehet ez másként. Az apósáék még fiatal korukban elköltöztek Vajdahunyadra, Kosztandi középiskolai évei alatt Déván egy osztályba járt majdani feleségével. Később el-eljöttek Micskére meglátogatni a nagyszülőket, miközben a fiatal férjnek megtetszett a táj és az itteni emberek. Aztán meggyőzte párját, és már költöztek is. Déván összetartottak a magyarok, tudtak egymásról, közösségi életet éltek. Micskén azt kellett látnia, hogy a fiatalokkal nem foglalkozik senki, csak úgy elvoltak maguknak. Azon nyomban nekilátott felrázni a társaságot, színjátszócsoporthoz toborzott jelentkezőket, sportolásra, mozgásra nógatta őket. Csakhamar a közösség mindenese lett, így nem volt kérdéses, hogy az 1989-es fordulatot követően ki képviselje a falut. Ahogyan más helyszínekre, így Micskére is érkeztek külföldi segélyszállítmányok, francia nyelvtudását ez esetben is kamatoztatni tudta, ami évtizedes barátságok születését segítette elő. A politikai változásokat követően margittai munkahelyén a szabad szakszervezet megalakításának is az élére állt. 1992-ben alpolgármesternek választották. Két cikluson keresztül megmaradt ebben a státuszban. Majd nyolc év elteltével Micskén fiókvállalatot nyitott egy cipőgyár. Egy általa készített sikeres gépvásárlási projektet követően felkérték, hogy vállalja el a helyi cipőgyár vezetését. Némi vacillálás után igent mondott, igazgatása alatt az alkalmazottak számát negyvenről 250-re sikerült feltornázni. 2016-ban nem akadt magyar jelölt a polgármesteri székre, így egy falugyűlést követően elvállalta a megmérettetést. Pedig, amint mondja, több indok is ellene szólt döntésének. Egyrészt csupán három éve volt még hátra a nyugdíjazásig, fizetése is nagyobb volt a mostaninál. De számára ezek az érvek másodlagossá silányultak, csupán az számított, hogy a három cikluson át elnyert (Tripó István volt az elődje) polgármesteri széket sikerüljön megtartania az RMDSZ-nek.

A hét falut tömörítő község 3550 lakosából mindössze 27 százalék magyar ajkú. Ilyen körülmények között a magyaroknak sikert elérni csak teljes összefogás révén lehetséges. Szerencsére mindig akadnak olyan románok is, akik nem etnikai alapon szavaznak, hanem a teljesítményt nézik.

Kosztandi Mihály egyik „öröksége” volt a községközpontban, Vámoslázon elkezdett iskolaszárny építésének a befejezése mellett a kiépített, de technikai okok miatt akadozó, nem működő vízhálózat újraindítása. A községben lefektetett vízvezetékek hossza 34 kilométer. Micskén már le volt téve a csatornahálózat Kosztandi érkezésekor, Vámoslázon is elkezdődtek a munkálatok, de közben a kivitelező cég csődbe ment. Két év huzavona után történtek előrelépések, az ülepítőt megépítették, a csöveket lefektették, a pumpaházak is elkészültek.

Micskén csupán egy kilométer bejárati útszakasz volt leaszfaltozva, Szentlázáron, Királyiban pedig 900-900 méter. Vámoslázon köves út volt. 2016-tól a községközpontban sikerült leaszfaltozniuk a főutat egészen az iskoláig. Folyamatban vannak a Tótival közösen nyert pályázat kivitelezési munkálatai is, ami majd a két települést köti aszfaltúttal össze. További nyolc kilométeren a falvak útjaira terítenek burkolatot.

Micskén a kultúrház állapota jó, Szentlázáron hasonló a helyzet, míg Vámoslázon felújították. Királyiban jelenleg áll a megkezdett művelődési intézmény építése, Poklostelken pedig új kultúrházra van szükség. Nagy örömmel újságolja a polgármester, hogy Micskén impozáns óvoda-napközi épült. Néhány hete a játszótér is kész, amit majd tovább bővítenek.

A polgármester mindig ügyelt arra, hogy a különböző egyházi felekezetekkel jó viszonyt ápoljon. Megelégedéssel nyugtázta, hogy mandátuma végére megszűnt községi szinten a görögkatolikusok és az ortodoxok közti feszültség.

A helyi tanácsban a 13 önkormányzati képviselőből öten magyarok. Kosztandi Mihály úgy véli, kisebbségben irányítani sok küzdelemmel járó feladat. Az első másfél év nagyon nehéz időszak volt, köszönhetően egy olyan, szélsőségesen viselkedő önkormányzati képviselőnek, aki miatt még saját párttársai is szégyenkeztek. Szerencsére az illető egy idő után feladta mandátumát.

Egy magyar vezetőnek, ha kisebbségben van, kétszeresen kell naponta bizonyítania. Ha erre képes, a választások előtt mindig előhúzott „magyar kártya” rombolását is mérsékelni tudja – osztotta meg tapasztalatait a polgármester.

Kérdésünkre, hogy mit üzen az utána következő, remélhetőleg magyar polgármesternek, az elöljáró elsőként a törvények betartását és betartatását említette: „Vigyázzon arra, hogy mit mikor ír alá. Ha valamit nem ért, akkor addig ne döntsön ameddig hozzáértőkhöz nem fordul tisztánlátás végett. Ahhoz, hogy a munka jól haladjon, mindenkinek a hozzáillő feladatokat ossza le. Ez esetben az arányok is nagyon fontosak, nem szabad egyeseket leterhelni, miközben mások fütyörésznek egész nap. Ez nagyon elengedhetetlen ahhoz, hogy a hivatalban egészséges légkör uralkodjon. Továbbá minden lakoshoz emberséggel kell fordulni, érezzék, hogy érdekelnek a problémáik. Mert mindenkinek a maga gondja, nehézsége a legfontosabb. Ezt tudni kell kezelni. Az embereknek biztonságérzetet kell nyújtani, hogy mindig bizalommal fordulhatnak az önkormányzathoz. Aki a polgármesterben felismeri a szavatartó embert, az rá fog szavazni következő alkalommal is, etnikai hovatartozásától függetlenül. Kivéve, ha nem szélsőségesen magyargyűlölő. Ugyanakkor hiába vagy jó közösségi vezető, ha a magánéletedben nem vagy példamutató” – sommázta mondandóját Kosztandi Mihály. Majd zárszóként hozzátette: – Bejrútban nemrég óriási robbanás pusztított, de vissza lehet építeni az összedőlt épületeket, házakat. Amennyiben mi magyarok nem nyújtunk mihamarabb egymásnak kezet az összefogásra, akkor nagyobb baj vár ránk, mint a bejrútiakra. Ha minket „szétrobbantanak”, azt többet már nem lehet helyrehozni.

Készült a Vámoslázi Polgármesteri Hivatal megbízásából

2020.08.14
Galéria
Kosztandi Mihály, Vámosláz község polgármestere
A vámoslázi polgármesteri hivatal
Kulcsszavak: