Szentjobbon volt az első bihari borverseny

1994-ben startolt a szentjobbi borviadal. Ez még helyi nedűk kóstolásából állt, a későbbiekben már küllemében, minőségében versenyképesebb borok kerültek a zsűri elé.

Szentjobb, e királylátta település ősi, híres múltjához méltón, konok kitartással éli mindennapjait. A hajdan erdőségek védelmében megbúvó falu ma már egyre többet hallat magáról, kitárulkozik a világ előtt, nemcsak a huszárhagyományok őrzése, nagyjaink szoborba merevítése révén, de a hajdan neves borászat újjáélesztésével is. Egykoron erdők uralta vidéken az apátság lakói kezdték el irtatni az erdőt, a napos fekvésű dombokon telepíteni a szőlőt. Messzi földről hozott tudományukat átadták a helyi lakosságnak is, így váltak a falu borai révén egyre ismertebbé.

Bihar megyében Székelyhíd és Szentjobb számít a térségbeli borversenyek úttörőinek. A későbbiekben zárkóztak fel hozzájuk a többi települések borászai is. A rendszerváltást követően a szőlészek és borászok társadalmának eszmélnie kellett, kezdetben csak „tapogatták” a hogyan tovább lehetőségét. Többen voltak olyanok, akik visszakapták ősi jussukat, a szőlőterületet, de kicsit sem konyítottak a szőlőművelés és borkészítés tudományához. Idő kellett ahhoz, hogy e szép hivatás minden csínját-bínját elsajátítsák.

Már úgy nézett ki egy időben, hogy Szentjobb elveszti ezen értékes sajátosságát. Aztán lassacskán elindultak kifelé az alagútból. Első lépés volt a már említett borversenyek megszervezése, valamint a borbarátok körének megalakítása.

Kezdetben az italok minősége bőven hagyott kívánnivalót maga után, nem is beszélve arról, hogy méltatlan módon, pillepalackokban vitték a versenyekre – emlékezik vissza László Sándor, a Csáki Miklós Borbarátok Körének elnöke. Mára sokat változott a helyzet, kereskedelmi küllemmel jelennek meg a borok, üvegbe palackozva, felcímkézve kerül a vásárló kezébe az áru. És kiváló minőségben! Emellett zömében szentjobbi gazdák látják el csemegeszőlővel Nagyvárad piacait. Az utóbbi években a szőlőtelepítések folyamatossá váltak, immár 100 hektár fölötti területen folyik a termesztés. A jövő László Sándor szerint az volna, ha gasztronómiával, turizmussal lenne összekapcsolva a borászat, amihez viszont még jobb szervezésre, nagyobb összefogásra és nem utolsósorban anyagi támogatásra lenne szükség.

 

 

 

 

 

 

2020.08.15
Galéria
László Sándor
Kulcsszavak: