Utcanevek napirenden a váradi tanácsban

Semmilyen törvény sem tiltja, néhány önkormányzat – Szeben, Zilah, Élesd – használja is a tér, utca, sétány stb. megnevezés két- vagy többnyelvű feltüntetését az utcanévtáblákon. Erre és a Váradra jellemző békés egymás mellett élésre hivatkozva kérte Pető Dalma tanácsos a megyeszékhely elöljáróságát és kétharmados többségben levő nemzeti liberális párti tanácsostársait az RMDSZ-es javaslat átgondolására és támogatására a döntéshozó testület május végi rendes ülésén. A Szövetség önkormányzati képviselői azt is indítványozták, hogy más színű táblákon legyenek feltüntetve a belvárosban a régi utcanevek, illetve használjanak városszerte háromnyelvű piktogramokat. Az eredmény: 18–9 arányú elutasítás.

Magyar felirat nem, egy-egy utcanév lehet

Ionel Vila jegyző még a vitában a közigazgatási törvényt és a nyelvhasználati törvény végrehajtási utasítására vonatkozó miniszteri rendeletet hozta fel, amelyek leszögezik, hogy mit kötelező a 20 százalékos lakossági arányt elérő kisebbségek nyelvén az ő nyelvükön is feliratozni. Ez persze nem volt válasz arra, hogy nem tilos bármit több nyelven kiírni, de ehhez a többség politikai akarata Nagyváradon hiányzik.

Ilie Bolojan polgármester hozzászólásában egyenesen imázsépítésnek minősítette az RMDSZ-es kezdeményezést mondván, hogy a beterjesztők úgyis tudták előre a javaslat sorsát, „lehet tudni, mi törvényes és mi nem”, ezért csak ámították a választóikat.

Egyhangúlag jóváhagyta viszont a tanács azt a Pető Dalma által előterjesztett indítványt, hogy a kiemelkedő építész, Vágó József nevét viselő utca megnevezését helyesen írják, tehát ne Iosifnak. Nem volt ellenvetés annál a határozatnál sem, amellyel az Ezredévi emléktérnek (ma Libertăţii tér) a Garasos hídtól a Baross hídig a folyóparton vezető sétányát Marossy Annáról, a sokak által tisztelt és elismert, három éve elhunyt biológusról, elkötelezett természetvédőről nevezzék el. A kezdeményező Marius Sabău volt, a parkbeli virágüzlet működtetője és szemet, lelket gyönyörködtető környezetének kialakítója.

Vendéglőkből közvécék

Ha már az említett zöldövezetnél tartunk, ehhez kapcsolódik egy másik határozat a közvécékről, amit a kétharmados többség hagyott jóvá. Ennek értelmében június 1-től a városi Közterület-fenntartó nem működteti tovább az illemhelyeket. Eddig sem volt sok dolga velük, de az indoklása szerint a pár megmaradt is annyira leromlott, hogy nem láthatja el a feladatát. Helyreállítás, korszerűsítés helyett pedig inkább felszámolják azokat. A határozat azt is kimondja, hogy átkerülnek a város magántulajdonában. Így akár el is lehet adni azokat.

Az ellenzéki tanácstagok a korszerűsítés mellett érveltek, a városlakók és az ide látogatók érdekeire hivatkoztak. Kis Gábor a felszámolás elhalasztását kérte, amíg nem találnak más megoldást, és arra figyelmeztetett, hogy akadálymentessé is kell tenni az ilyen létesítményeket. A szociáldemokrata Liviu Mihai Sabău Popa azt szorgalmazta, hogy pelenkázókat is alakítsanak ki a közvécékben, illetve a főtérről az ivókutakat is hiányolta. Kirei Melinda a határozat elnapolását javasolta, de a többség nem értett vele egyet. Florin Birta alpolgármester közölte, a közvécék kiváltására az elöljáróság a belvárosi vendéglátóhelyeket akarja kötelezni arra, hogy a betérők fogyasztás nélkül is használhassák a mosdóikat. Egyelőre még erről még nincs egyezség, de a városi közvécék ajtaira máris lakat került.