Adatok igazolták, kevesebbet járkáltunk

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatos kutatócsoportja a romániai lakosság mobilitási mutatóinak alakulását elemezte a koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapot idején a Google adatai alapján.

A COVID-19 – Romanian Economic Impact Monitor (COVID-19 – RoEIM) elnevezésű projektben a kutatók a Google Mobility adatainak felhasználásával országos mobilitási mutatót alakítottak ki a 2020. március 16. – május 15. időszakra. A mutató mindazon személyek mozgását figyelembe vette, akik a Google-alkalmazással lehetővé tették tartózkodási helyük megosztását.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a mobilitás országos szintű visszaesése már a szükségállapot bevezetését megelőző 10 napban elindult, majd a bevezetést követő 10 nap után –52 százalékos minimumpontot ért el a 2020. február 15. – március 1. időszak átlagos mobilitásához viszonyítva. Az abszolút negatív rekord ortodox húsvétkor figyelhető meg, amikor a lakosság mobilitása 67 százalékkal csökkent az említett referencia-időszakhoz viszonyítva. Az adatok a katolikus és protestáns húsvét időszakára is jelentős visszaesést mutatnak, akkor az országos átlag –45 százalékot ért el, de a jelentősebb arányban magyarlakta megyékben ez akár kétharmadáig is csökkent (Kovászna: –66%, Hargita: –64%, Maros: –50%, Szatmár: –54%, Szilágy: –49%, Kolozs: –49%, Bihar: –44%).

Az átlagos mobilitási index egyes komponenseit tekintve elmondható, hogy a legnagyobb országos visszaesés a szükségállapot alatt a kiskereskedelem és szabadidős tevékenységek (átlagérték: –59%), valamint a tömegközlekedés (átlagérték: –56%) területén történt. Az is megfigyelhető, hogy a szükségállapot eltörlése utáni napon a legjelentősebb ugrás a parkok és zöldövezetek látogatottságában következett be (május 14.: –24%, május 15.: +3%, május 16.: +13%).

A Google adatain túlmenően azt is fontos megállapítani, hogy a határrendészet adatai szerint a romániai határátlépések száma átlagosan 84 százalékkal volt alacsonyabb ebben az időszakban az előző év hasonló periódusához képest.

A megyék összehasonlításából megállapítható, hogy a szükségállapot alatt Bukarestben (átlagérték: –52%), Brassó (–47%) és Kolozs (–47%) megyében csökkent a legnagyobb mértékben a lakosság mobilitása, míg azon megyék között, ahol a szükségállapot bevezetése a legkevésbé hatott a mobilitás csökkenésére, a legelső helyeken Giurgiu (–22%), Teleorman (–22%) és Călărași (–28%) található. Itt a –41 százalékos országos átlagnak szinte a felét sem érte el a csökkenés. A jelentősebb számarányban magyarlakta megyék tekintetében, Kolozs megyét leszámítva, Maros (–39%), Hargita (–39%) és Kovászna (–38%) emelkednek ki az országos átlagot közelítő mobilitáscsökkenéssel, de szorosan követi őket Szilágy (–37%), Bihar (–35%) és Szatmár (–35%) megye is. A szükségállapot különböző időszakaiban az említett megyei mutatókban csak kis változások érzékelhetők, a legnagyobb mobilitáscsökkenéssel jellemezhető három megyéhez még Iași csatlakozik, míg a legkisebb csökkenést elkönyvelő megyék között Ialomița is megjelenik.

A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozatán zajló kutatási projektet dr. Szász Levente, a kar magyar tagozatért és tudományos kutatásért felelős dékánhelyettese irányítja. A csapat tagjai: Bálint Csaba (a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a BBTE társult oktatója), Csala Dénes (a Lancaster University adjunktusa, a BBTE társult oktatója), Csíki Ottó (a BBTE mesterképzős hallgatója), Nagy Bálint Zsolt (a BBTE docense) és Rácz Béla Gergely (a BBTE adjunktusa).

A részletes eredmények interaktív infografikák segítségével tekinthetők meg a kutatás honlapján (econ.ubbcluj.ro/coronavirus), román, magyar és angol nyelven. A kutatócsoport tagjai naponta frissítik eredményeiket, ezek a projekt Facebook-oldalán folyamatosan nyomon követhetők (http://www.facebook.com/covid19.roeim).

BBTE Kommunikációs és PR-iroda

2020.09.02
Galéria