Megnyitották az első autópálya-határátkelőt Bihar és Hajdú-Bihar megye között

Beszédeik után a magyar, illetve a román diplomácia vezetője és a bukaresti szállításügyi tárcavezető vágta át a határ vonalán kifüggesztett magyar és román nemzeti színű szalagot a Bors II–Nagykereki átkelőnél, magyar oldalon.

Három miniszter mondott beszédet

Jelen körülmények között is fontosnak tartja a román kormány a gazdasági tevékenység fenntartását, a szállítás pedig elsődleges ilyen szempontból, mondta az elsőként beszélő Lucian Bode szállításügyi miniszter. Nagyon fontosak a határon átívelő infrastrukturális projektek, a két ország pedig megértette, hogy folyamatos párbeszéddel és stabil partnerséggel fejleszthetnek közös projekteket, tette hozzá. Az A3-as és M4-es autópályák összekötéséről szóló egyezményt 2011. július 5-én írták alá – idézte fel a tárcavezető –, és hozzátette: idén augusztusban írták alá a Szatmárnémeti–Óvár és Matészalka–Csenger közötti utak összeköttetésről szóló memorandumot, utóbbi a harmadik közúti átkelő lesz a két ország között, amit a tervek szerint 2024-ben nyitnak meg. Lucain Bode végül nemcsak románul, hanem magyarul is megköszönte a figyelmet.

Ez a megvalósítás konkrét bizonyítéka annak, hogy a Románia és Magyarország tud együtt építeni az egészségügyi válság okozta nehézségek között is, mondta Bogdan Aurescu külügyminiszter. A konnektivitás a gazdasági növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és a befektetések vonzásának motorja, a magyar–román kapcsolatoknak pedig szükségük van olyan pillanatokra, mint a mai – tette hozzá. A bukaresti tárcavezető emlékeztetett rá, hogy amint arról magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel is beszélt, Románia a jószomszédi együttműködés fenntartására törekszik Magyarországgal, és az mindkét állam és polgáraik javát szolgálja. A magyar külügyminiszterrel májusi bukaresti találkozásuk során több témáról is egyeztettek, például egy magyar–román kereskedelmi kamara létrehozásáról, amit év végéig indítanák el, ez év őszén pedig a gazdasági vegyes bizottság ülését is tervezik megtartani Budapesten. Aurescu hozzátette: értékeli a magyar fél döntését, miszerint a határzár ellenére is engedélyezték tranzitforgalmat és az ingázók közlekedését.

„Bogdan barátom pozitív együttműködésről vallott reménykedését alá tudom húzni azzal mindenképpen, hogy magyar és román rendőrök és határőrök egymás mellett állva, egymással nagy egyetértésben tűntek készülni a soron következő feladatra, vagyis ha mi innen elmegyünk, végre munkához láthatnak közösen, és ellenőrizhetik az áthaladó forgalmat” – mondta Szijjártó Péter. A budapesti külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a világjárvány politikai és gazdasági szempontból létrehoz egy új világrendet, ebben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek megértik a mögöttünk hagyott időszak tanulságait. Fontos tanulság, hogy a földrajzi elhelyezkedés determinálja a szomszédainkat, és minél jobb az együttműködés velük, annál könnyebb a nehéz helyzetek kezelése – tette hozzá a magyar külügyminiszter. Mint mondta, az együttműködés nagyban múlik az összeköttetésen is, és míg Nyugat-Európában két és fél, három kilométerenként lehet határátkelőhelyeket találni, Közép-Európában 35-40 kilométer az átlagos távolság az átkelési pontok között.

Magyarországnak fontos nemzetstratégiai és gazdasági érdeke, hogy minél több fizikai összeköttetése legyen a szomszédokkal, mondta Szijjártó Péter, s hozzátette: a hét szomszédos országgal évente 42 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolít le Magyarország, és milliószámra élnek magyarok a határ túloldalán is. Ha így nézzük, nonszensz, hogy a két ország között csak a második autópálya-határátkelőt tudják átadni, miközben Románia a kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, a negyedik legfontosabb exportpiaca, és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa Magyarországnak. Az átkelő átadása fontos lépés, segítséget jelent a nagylaki kamiontorlódás csökkentésében, és újabb útvonal az ingázóknak, hiszen ez a 12. átkelőhely a két ország között. Az átlagos távolság így két határátkelő között 41 kilométerről 37 kilométerre csökken, így is marad munka bővel – mondta Szíjjártó Péter. Emlékeztetett rá: Magyarországon 21,5 kilométernyi autópályát építettek 131 milliárd forintos költségvetéssel, és azt is elmondta: négy év múlva adják át a harmadik, a csengeri határátkelőt.

A forgalom egyébként tíz-tíz sávon halad majd a ma átadott autópálya-határátkelőnél, négy-négy sávon a személygépkocsik és a teherautók, két sávon pedig az autóbuszok kelhetnek a határon. Az ellenőrzéseket együtt végzi a magyar és a román fél, tudatta a Román Határrendészet.

Nagyváradi iskolaberuházásokra ígért támogatást Szijjártó Péter

Az autópálya-határátkelő átadása után az RMDSZ nagyváradi és Bihar megyei vezetőivel egyeztetett Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Fekete Sas-palotában. A zárt ajtók mögötti találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke és nagyváradi polgármesterjelöltje tartalmasnak értékelte a megbeszélést. Köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, amiért prioritásként kezelte, hogy a határra érjen az autópálya, és köszönetet mondott Szijjártó Péternek és a magyar kormánynak a járványhelyzet kezdetén nyújtott segítségért, valamint azért, mert tavasszal mert Kelemen Hunor szövetségi elnökkel egyetemben segítséget nyújtott a határon át ingázóknak.

A megbeszélésen a nagyváradi és a Bihar megyei magyar közösség ügyeiről tárgyaltak, illetve tájékoztatták a miniszter a következő időszak kihívásairól, az önkormányzati, illetve parlamenti választásokról – tudatta Cseke Attila. Hozzátette: elsősorban az oktatási rendszernek a református és római katolikus egyházzal közös kérdései megoldásához kértek támogatást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít Hajdú-Bihar és Bihar megye együttműködésének. „Nem véletlen, hogy mindenképpen szerettük volna az új autópálya-kapcsolatot létrehozni, ugyanis ennek jelentőségét növeli, hogy ezáltal Budapest és Nagyvárad, valamint Debrecen és Nagyvárad között gyorsforgalmi összeköttetés jött létre” – emelte ki Szijjártó Péter, s hozzátette: Debrecen és Nagyvárad közös erőfeszítései újabb fejlesztési lehetőségeket nyitnak meg. Fontos cél a két város között villamosvasút-összeköttetés létrehozása, ennek megvalósíthatósági tanulmányát Debrecenben el is készítették, ők készek magyar állami források biztosítására, Románia kormányának pedig azt fogják javasolni, hogy az Európai Unió által ajánlott forrásokat is használja fel ehhez a beruházáshoz.

A magyar külügyi tárcavezető az országában a járványhelyzettel kapcsolatos legutóbbi intézkedésekre is kitérte. Mint mondta, azért, hogy ne Magyarországon belül kelljen korlátozó intézkedéseket hozniuk, időszakosan lezárták a határokat a nem magyar állampolgárok előtt. A hét szomszédos állam közül csak Romániával tartották nyitva az RMDSZ kérésére az összes működő határátkelőt, sőt ma újabb, a 12. átkelőhelyet is megnyitották.

Az RMDSZ nagyváradi szervezetével történt megállapodás értelmében a magyar kormány által kezdeményezett erdélyi gazdaságfejlesztési program következő pályázati körét a Partiumra koncentrálják – jelentette be Szíjjártó. A programban eddig hatezer pályázatot támogattak 70 milliárd forintnyi magyar kormányzati forrás felhasználásával, ezáltal 130 milliárd forint értékű beruházás jött létre. A Partium irányába nyitnak, és várják a mezőgazdaság, a turizmus és a feldolgozóipar területén a kis- és közepes vállalkozások pályázatait, mondta Szijjártó Péter.

„Megállapodtunk Cseke Attilával annak érdekében, hogy magyar fiatalok magyar iskolában tudjanak tanulni, hozzá fogunk járulni pénzügyi forrásokkal a helyi magyarság, illetve a református egyház iskolavásárlási terveihez, és pénzügyi támogatást fogunk nyújtani magyar diákok számára egy bentlakásos kollégium építéséhez” – erősítette meg a magyar külügyminiszter.

Befejezésül arra kérte a Nagyváradon és Bihar megyében élőket, hogy vegyenek részt a helyhatósági választáson, hiszen saját jövőjükről van szó. „Jó lenne, ha itt Nagyváradon is a magyarság aránya és a magyarság politikai képviseletének ereje egyensúlyba kerülne egymással. Tisztelettel arra kérem a magyarokat, vegyenek részt a választáson, és támogassák az RMDSZ-t. Fontos, hogy mi, magyarok egységesek legyünk, fontos, hogy a választáson a legesélyesebb, legnagyobb magyar politikai szervezetet támogassuk, hiszen így van esélyünk rá, hogy erős képviseletünk lesz itt Nagyváradon, Bihar megyében, illetve egész Romániában ” – mondta Szijjártó Péter.